A serpa szó említése legtöbbünkben a következő képet idézi fel: csomagok halma alatt roskadozó ázsiai vonású ember, aki botjára támaszkodva kíséri a Himalája legmagasabb csúcsaira a hegymászókat. Tényleg csak ennyit jelentene serpának lenni vagy ennél többről volna szó?

Bizony, sokkal többről. A serpa ugyanis nem foglalkozást jelöl, hanem nemzetiséget. Azok a serpák, akik a köztudatban élnek, csak kis részét képezik társadalmuknak. Munkájuk áldozatkészséget és kitartást kíván, és gondolhatnánk, hogy egy-egy hegymászó csúcsra segítéséért cserébe méltányos a 4000 dollár körüli fizetés, azonban ez messze nem nevezhető „jó pénznek” annak fényében, hogy ezért az életüket kell kockáztatniuk. Nem is beszélve arról, hogy egy nyolcezrest nem lehet akárhányszor megmászni egy évben, tehát korlátozott a bevételszerzési lehetőség.

A serpák lélekszáma 150 ezer fő körül mozog - körülbelül ennyien élnek ma Miskolcon. Mintegy harmaduk Nepál területén él, a többi serpa Tibetben, Bhutánban és Indiában.

A serpa szó jelentése: keleti. Arra utal, hogy a XII. században az akkor még nomád életmódot folytató népnek Kelet-Tibetből egy nála harciasabb nemzet elől el kellett menekülnie. Először a mai Tibet Tingri tartományában telepedtek le, de onnan is elüldözték őket, így érkeztek meg az onnan délebbre fekvő nepáli lakóhelyükre.

Nyelvük a tibeti nyelv egyik nyelvjárása. A tibeti nyelv a legtöbb ázsiai nyelvhez hasonlóan tonális, ami azt jelenti, hogy már attól megváltozhat egy szó jelentése, ha egyik magánhangzóját más hangmagassággal képzik.

Tibet lakóinak többségéhez hasonlóan a serpák a tibeti buddhizmus követői, vallásukat a sámánizmus és a népi hiedelmek világa teszi színesebbé. A legmagasabb hegyekre egy-egy istenségként tekintenek, a Mount Everestet a nyelvükön Csomolungmának hívják, amely azt jelenti: „világ anyja”.

A serpák többsége növénytermesztéssel és állattartással foglalkozik. A Himalája 3000 és 4300 méter közötti vonulataiban találjuk kis lakosságú falvaikat. Az időjárás ezen a vidéken olyan zord, hogy november és február között semmilyen munkát nem lehet végezni a hó lepte tájon (a nyári maximumok is csak 13 °C körül vannak). Így télen a gyerekek és a felnőttek az alacsonyabban fekvő városokba költöznek, hogy iskolába járhassanak, illetve munkát vállaljanak, az idősebbek pedig otthon maradnak. Márciusban a talaj felengedésével megkezdődnek a mezőgazdasági munkálatok, amelyek egészen október végéig tartanak.

Végezetül még egy érdekesség: a serpáknak van egy különleges testi tulajdonságuk. Vérük hígabb, kevesebb hemoglobint tartalmaz. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez nem jelent-e hátrányt ilyen magasságban, ahol egyébként is ritka a levegő. A természet azonban nagyon agyafúrt. A hígabb vér kevésbé tud besűrűsödni, így kisebb az esélye érelzáródásnak vagy más érkatasztrófának. Ráadásul, ha a vér hígabb, a szívnek kevesebb munkát kell végeznie, nem terhelődik túl a keringési rendszer és biztosított a szervezet oxigénellátása.
Született hegymászók.

Tartson velünk következő nepáli utunkra! Részletek és foglalás ezen az oldalon.

forrás: mimicsoda.hu, wikipedia.hu, index.hu

Üdvözöljük Észak-Európában, számtalan utazó bakancslistás célpontján! De mennyit is tudunk valójában erről a régióról? Most felfedünk pár érdekes tényt ezekről az országokról, amik akár egy kvízesten is jól jöhetnek.

1. Skandinávia tulajdonképpen három országot takar: Dániát, Norvégiát és Svédországot. Egyes értelmezések szerint Finnország és Izland is ide tartozik, de tágabb értelemben őket már inkább az északi államok részeként tartjuk számon. A Feröer szigetek, Grönland és az Åland-szigetek szintén részesei az északi együttműködésnek, velük együtt már Északi Tanácsról beszélünk.

2. A skandinávok többé-kevésbé megértik egymás nyelvét. Mindhárom nyelv szorosan kapcsolódik olyan értelemben, hogy gyökereik a viking korra nyúlnak vissza. A dialektus és az erős akcentus azonban megbonyolíthatja a dolgokat olyannyira, hogy amikor a dánok, norvégok és svédek találkoznak, sokszor inkább angol nyelven folyik az értekezés.

3. A skandinávok remekül beszélnek angolul. Manapság a legtöbb gyerek Dániában, Norvégiában és Svédországban úgy cseperedik fel, hogy legalább részben kétnyelvű. Az angolt már egészen gyerekkortól tanítják az iskolában, miközben a brit és amerikai tv műsorok és mozik nagyon népszerűek. Tehát sosem fogunk elveszni ezekben az országokban, amennyiben elboldogulunk angolul.

4. A három ország egykor egy uniót alkotott. A Kalmari unió 1397 és 1523 között működött: Dánia, Norvégia és Svédország megőrizte identitását a belügyeket tekintve, miközben a külhoni és gazdasági kérdésekben monarchiaként működött.

5. Az egykori francia hadsereg tisztjét, Jean Baptiste Bernadotte-ot XIV. Károly János néven svéd királlyá koronázták. A francia állampolgárságú férfi élete katonaként változott meg a Napóleoni háborúk alatt, amikor a svéd hatalom hanyatlani kezdett, illetve a dán herceg is váratlanul elhunyt.

6. A „Skandinávia” kifejezés a 18. században látott napvilágot. Egyes történészek szerint ekkor merült fel az igény a közös örökség ápolására. A kifejezés később politikai értelmet nyert. 1839-ben Hans Christian Andersen svédországi látogatását követően azt jegyezte le, hogy „skandináv vagyok”.

7. A Skandináv Légitársaságot a három kormány közösen hívta életre. 1946-ban konzorciumot hoztak létre a nemzeti légitársaságaik együttműködése céljából. Öt évvel később a különálló légitársaságok SAS néven egyesültek. Mára a viszonyok jelentősen megváltoztak, ugyanis a norvég kormány nemrégiben eladta a részesedését.

8. Skandináviában a futball kizárólag nyári sport, télen egyáltalán nem művelik.

9. A Skandináv-hegység összesen 1700 km hosszan húzódik végig a Skandináv-félsziget közepén. 2469 méteres magasságával a Norvégiában található Galdhøpiggen a legmagasabb pontja.

10. A skandináv emberek kávéőrültek. Az öt északi állam a világ legnagyobb kávéfogyasztói közé tartozik. A legkiemelkedőbb mindezek közül Norvégia, ahol évente 9,9 kg kávé fogy fejenként.

11. Mindhárom ország zászlójában megtalálható az északi kereszt, de a színeik természetesen eltérnek.

12. 1630 km hosszú EU-s határ választja el Norvégiát és Svédországot. Míg Svédország az EU tagja, addig Norvégia nem. Utóbbi azonban egy speciális egyezmény értelmében csatlakozott a közös piachoz.

13. A svéd gyerekek a Halloweent húsvétkor ünneplik, és általában szellemek és vámpírok helyett bosziknak öltöznek be.

14. Koppenhágában található a régió legforgalmasabb repülőtere, amely több mint 30 millió utast fogadott 2018-ban, míg a második helyen végzett osló-i repülőtér 28,5 milliót.

15. Skandinávia a világ legboldogabb régiója. Az északi szomszédokkal egyetemben, a három ország már több éve az első helyek között szerepel a ’World Happiness Report’ szerint.

16. A svédek élenjárnak az újrahasznosítás terén. A háztartási hulladék elenyésző része végzi hulladéklerakóban. Az ország nagy jelentőséget tulajdonít a hulladék energiává alakításában, amely fűtést biztosít az otthonokban. A „probléma” már az, hogy több energiát termelnek, mint amennyire szükség lenne, ezért már Norvégiába is exportálnak.

17. A skandináv emberek nagyra értékelik a munka-magánélet egyensúlyát. A munkahét rövidebb ezekben az országokban, átlagosan 37 órából áll. A legtöbb dolgozó évente 4-5 hét vakációra indul. Ráadásul, mára már mindegyik skandináv nemzet támogatja az apasági szabadságot is.

Skandináviai ajánlatainkat ezen a linken érheti el.

Forrás: lifeinnorway.net

A 125 milliós lakosságú Japánban a keleti civilizáció és a nyugati kultúra keveredése, a tisztaságszeretet vagy épp túlzott precizitás sok izgalmas, számunkra olykor meghökkentő részleteket tartogat.

Kezdjük ott, hogyha belépünk egy házba, az előszobában van egy kb. 15 centiméteres lépcső. A cipőnket itt levesszük és papucsba bújunk. A tatami borítású szobában is van szintkülönbség (3-5 cm), ott a papucsból kilépünk. A fürdőszobába viszont vízálló papucsba megyünk – melyet a fürdőszoba ajtónál tárolnak – hacsak addig el nem botlunk valamelyik lábbeliben.

Kuriózum, de ötletes és praktikus: a japán farmerek betonkockákban termesztik a görögdinnyét, így könnyebb szállítani, a helyet jobban kitölti és nem „görög” össze-vissza.

Mintegy 4 millió automatából vásárolhatunk kávét, szendvicset, ruhát, játékot vagy akár élő rákot is!

Mivel sok az időskorú állampolgár (a lakosság 29%-a 65 évesnél idősebb) és egyre kevesebb gyerek születik, Japán az első ország, ahol több felnőtt pelenkát adnak el, mint gyerekre valót. Ugyancsak érdekes adat, hogy kevesebben nevelnek gyereket otthon, mint kisállatot. A kis kedvenceket sokszor felöltöztetik és babakocsiban sétáltatják.

Mivel az „R” hangot másképp ejtik, mint a nyugati nyelvekben és a mássalhangzók torlódását kerülik, a népszerű gyorsétteremlánc ikonját nem Ronald McDonaldnak, hanem Donald McDonaldnak hívják. Pontosabban: Donarudo Makudonarudónak.

Egyre több japán otthonban ünneplik a karácsonyt, annak ellenére, hogy a keresztény vallás követőinek az aránya nincs 2%. Közkedvelt karácsonyi vacsora a KFC gyorsétterem ünnepi kínálata: milliók rendelik vagy állnak hosszú sorokban fűszeres csirkeszárnyért!

A fagyi a felkelő nap országában is nagy kedvenc. Az ízesítések viszont minden képzeletet felülmúlnak: lehet kapni fokhagymás, szójaszószos, wasabis, cápauszonyos és tengeri angolna ízű fagyit is!

Elutazni egy kis szigetre – ez olyan romantikusan hangzik! Földünkön rengeteg gyönyörű sziget található, lehet akár a trópusokon vagy hűvösebb éghajlati területen. Elszakadni a nagy szárazföldektől mindig nagy kaland és különleges látnivalókat ígér a látogatóknak. Teljes listát nem ígérhetünk – csak kalandozunk az általunk ajánlott úticélok gyönyörű látnivalói között!

Sokak szerint a Maldív-szigeteknél nincs szebb, az 1192 sziget gyöngyökként terül el az Indiai-óceánban. Fehér homok, átlátszó valószerűtlenül kék víz és a vízalatti korallok, színes halak jellemzik a szigeteket, nem csoda, hogy a nászutasok egyik első számú álom úticélja a szigetvilág.

Francia Polinézia a másik nászutas paradicsom, ám csak tömött pénztárcával érdemes nekiindulni Bora Borának, hiszen itt az exkluzív turizmust tartják fenntarthatónak. Ennek megfelelően az utazás költségei meglehetősen magasak, cserébe Bora Bora sombrero formájú hegyét egy víz feletti bungalóból csodálhatjuk meg.

A Fülöp-szigetek híres paradicsomi szigeteiről, Palawan, Boracay, Cebu, Siargao a „mesternégyes” a 7641 sziget közül. Boracay védjegye a fehér homokú tengerpart, amit a világ legszebbjének tartanak, Palawan El Nido szigetcsoportja annyira lélegzetelállító látvány, hogy a világ legszebb szigetének is meg szokták választani. Cebu a búvárok kedvence, de palack nélkül is olyan élményeket kínál, mint például úszás az óriási méretű, békés természetű cetcápákkal. A könnycsepp alakú Siargao pedig a szörfösök valódi paradicsoma.

Hűvösebb vizekre evezünk, és meg sem állunk Észak-Norvégia legszebb pontjáig, ahol drámai, képeslapra illő tájak várnak minket a Lofoten-szigeteken és a szomszédos, vadregényes Senja szigeten. Ráadásul nyaranta szinte egész nap nappali világosságban kalandozhatunk, majd szeptembertől a sarki fény világítja meg az idilli tájat.

Valami különleges kalandot keres a következő utazására? Az elzárt Shetlandon megtalálja számítását! Bár viszonylag nehezen megközelíthető, így kevés turistát fogad, a látogatókat zord partok, impozáns sziklafalak és izgalmas régészeti lelőhelyek kárpótolják. Ennek az elszigetelt északi szigetcsoportnak a gazdag viking múltja, változatos élővilága és meglepően élénk művészeti élete mágnesként vonzza a kíváncsiakat.

Shetland az észak-skóciai partoktól 175 km-re és Orkneytól 80 km-re északkeletre helyezkedik el, így az egész Brit-szigetek legészakibb pontja. Több mint 100 szigetéből csak 15 lakott. A viking történelmi háttér a helynevektől a szigeteken beszélt dialektusig mindent átsző. Lerwick, a főváros a legnagyobb szigeten, a Mainlanden ("szárazföld") található. Ez a bájos kikötőváros éttermeivel, szálláshelyeivel és kulturális lehetőségeivel ideális bázis a szigetek felfedezéséhez, de vidéken a természet szerelmesei is rengeteg érdekes hely közül válogathatnak.  A szigeteket egy komphálózat köti össze, de a Brit-sziget, köztük Skócia nagyvárosaiból rendszeres repülőjáratok is indulnak. Sok látogató a közeli Orkneyt is útbaejti.

Shetland rengeteg régészeti lelőhellyel büszkélkedhet, amelyek több ezer éves emberi jelenlétről árulkodnak. A "broch"-ok (kerek kőházak) az egyik legjobb állapotban fennmaradt emlékek, némelyikük 2000 éves. A leghíresebb leletek (bronzkori, vaskori, pikt, viking és középkori rétegek) Jarlshof településnél kerültek elő, itt egy brochot és egy viking hosszúházat is felfedezhetünk.
Mousa broch-ja Európában az egyik legjobban megőrzött kőtorony. Bár 1153 óta nem használják, még mindig felmászhatunk rá, a kőfalak pedig Európa legkisebb tengeri madarainak, a viharfecskéknek a költőhelye.

Shetland fővárosa, Lerwick képeslapokra kívánkozó vízpartjával, keskeny utcácskáival és hagyományos kőépületeivel csábítja a látogatókat. A városkát a 17. században egyszerű halászkikötőként alapították. Mára a szigetcsoport kulturális központjává nőtte ki magát: egész évben zenei és táncos események helyszíne. Semmiképp ne hagyjuk ki a Shetland Múzeumot, amely részletesen bemutatja a szigetek történelmét, kultúráját és természeti környezetét. A viking múlt a január végi lerwicki Up Helly Aa fesztiválon, Európa legnagyobb tűzfesztiválján kel életre, ahol fáklyás menet, egy vikinghajó felégetése és egy korabeli ruhákban zajló éjszakai mulatság is a programnaptár része. Fontos a korai foglalás, mert nagyon népszerű.

Shetland emellett a vadvilág szerelmeseinek Mekkája, számos tengeri madárfaj, fókák és gyilkos bálnák virágzó populációi leshetők meg. Sumburgh Head sziklái sokezer lumma és alka otthona, míg az északi végeken, Unst szigetén a mókás küllemű lundák, nagy halfarkasok és szulák is fészkelnek. A helyi fauna megfigyelésére a késő júliustól augusztus közepéig tartó időszak a tökéletes: ilyenkor érkeznek a makrélákat és heringeket követő csukabálnák a Shetland környéki vizekhez, mialatt a parti sziklafalak az éppen költő madaraktól hemzsegnek.

forrás: forbes.com

Olaszország két legnagyobb szigete, Szicília és Szardínia többek között a fluoreszkáló kék vizeiről és a pazar természeti környezetben fekvő, érintetlen strandjairól ismert. A népszerűségnek azonban ára van: a tengeri- és tengerparti környezetet megviselte az évtizedek óta tartó folyamatos zsúfoltság – az állandó tömeg, a hegyekben álló szemét, a homok csökkenése miatti egyre kopárabb partszakaszok jelentősen rontják a strandolás élvezeti értékét. Idén nyártól azonban a helyi hatóságok komoly lépéseket tesznek a természeti környezet megóvása érdekében, szigorú napi látogatottsági korlátozások bevezetésével. 

A szardíniai Cala Mariolu egyike a legnépszerűbb olasz strandoknak, amely a nyári csúcsidőszakban körülbelül 300 000 látogatót fogad. Az intézkedés négy strandot érint: Cala dei Gabbiani és Cala Biriala partjai napi 300 főt fogadhatnak, Cala Goloritze csupán napi 250 látogatóval számol, a legnagyobb strand Cala Mariolu, pedig 700 vendéggel. A csak gyalog vagy hajóval megközelíthető Cala Goloritze strandolóinak 6 eurós belépődíjat kell fizetniük. A nyaralóknak legalább 72 órával a látogatás előtt le kell foglalniuk a helyüket ezeken a helyeken a Cuore di Sardegna (Szardínia szíve) nevű mobilalkalmazáson keresztül. Továbbá utasonként 1 eurós díjat kell fizetni minden itt kikötő hajóra vagy gumicsónakra. „Meg kell védenünk ezt a paradicsomot és törékeny ökoszisztémáját” – teszi hozzá Stefano Monni, a közeli Baunei település polgármestere. A környék vizei és a hozzájuk tartozó partszakaszok a védett állat- és madárfajok miatt európai érdeklődésre tartanak számot. „Határokat kell állítani, különben minden összeomlik”.

forrás: cnn.com

Kígyóbűvölők, keleti fűszerek illata, hastáncosok…a marokkói életérzés egy kis darabja. De mi az a kézzel fogható emlék, ami nélkül az utazók többsége haza sem indul? Hát persze, hogy a bőráru.

Marokkó híres a hagyományos bőrcserző műhelyeiről és kézműves bőrművességéről. Ezek a bőrcserző üzemek évszázadok óta működnek és fontos részei Marokkó kulturális örökségének. Az országban számos városban fellelhetők, ezek közül a leghíresebbek és leglátogatottabbak Fes, Marrákes és Essaouira városában találhatók.

A bőrcserzés hagyományos technikáit generációról generációra örökítik át, és ami külön érdekesség, hogy a legtöbb manufaktúrában mind a mai napig középkori módszerekkel történik a folyamat.

A bőrcserzés menete rendszerint a következő lépéseket foglalja magában: előkészítés, áztatás, megtisztítás, szőrtelenítés, festés és szárítás. A nyersbőrt galambürülékkel cserzik, átmossák tiszta vízben, majd betonkádakba teszik, melyekben rendszerint növényi festékes oldattal és ásványi anyagokkal találkozik az anyag. És vajon mennyi ideig kell állnia ebben az oldatban? Attól függ, hogy mennyire intenzív színeket szeretnénk elérni. Sötétebb színekre vágyunk? Akkor bizony több ideig kell főnie a festékes vízben. Lágyabb, világosabb színeknél (pl. zöld) elegendő, ha hideg vízben áztatják az anyagokat.

Érdemes tudni, hogy egyes műhelyek és régiók eltérő technikákat és stílusokat alkalmazhatnak. Fes híres a csíkos mintázatú bőráruiról, míg Marrákesben a színes és díszített bőrtermékek a gyakoriak.

Marokkói utazásunkkor támogassuk ezeket a helyi műhelyeket az itt kapható, kézzel készített bőráruk, például táskák, övek, cipők és más bőrtermékek vásárlásával, és ha lehetőségünk van rá, ismerjük meg közelebbről a bőrkészítés folyamatát, mely során betekintést nyerhetünk a bőrkezelés és bőrművesség több százéves világába!

140 évvel az első luxusvonat forgalomba állítása után, az Orient Expressz legendája ezúttal a tengeren ölt testet, méghozzá Orient Expressz Silenseas néven. A tengerészet történetében forradalminak számító hajó már-már a képtelenség határait feszegeti. A káprázatos belsőépítészeti megoldásokkal ellátott vitorlás jacht 2026-ban száll tengerre, a szállodaipari óriáscég, az Accor, illetve az iparágában elismert hajóépítő, a Chantiers de l’Atlantique közös projektjenként.

A tervezőket a francia Riviéra aranykora ihlette, amikor írók, művészek, filmsztárok és hercegek töltötték gondtalan nyaralásukat Monte Carlóban, Saint Tropez-ban vagy Cannes-ban.

A 220 méter hosszú és 22.000 tonnás hajón 54 lakosztályban várják a luxus utazásra vágyókat. A kényelmet és kikapcsolódást 2 medence, 2 étterem, show műsorok és wellness központ teszik teljessé.

A mai elvárásoknak megfelelően forradalmi technológiát vezetnek be a hajón. A 3, egyenként 1500 nm-es feszített vitorla közel 100 % hatékonysággal tud működni, megfelelő időjárási körülmények esetén. A szélenergia mellett természetes folyósított gáz (LNG) és növényi származékú üzemanyagok is segítik a környezetbarát meghajtást.

forrás: group.accor.com

A bételpálmáról elnevezett Penang szigetet két híd, köztük Malajzia leghosszabb, 24 km-es hídja köti össze a Maláj-félszigettel. 1826-tól 1957-ig a brit korona fennhatósága alatt állt.  Fővárosa Georgetown, nevét III. György királyról kapta. Stratégiai elhelyezkedése miatt fontos kikötőváros volt, ma pedig a Kelet Szilícium-völgyének is nevezik, és jelentős iparral rendelkezik.

Színes, multikulturális világ ez, ahol sok nép él békében. Sokáig kínai többség volt, ma a lakosok nagy része kínai és maláj – a korai kínai bevándorlók és a malájok utódait peranakannak nevezik.

Georgetown – egyedülálló építészete és kulturális öröksége miatt – az UNESCO világörökség része.  Kínai klánházak (legismertebb a ma hotelként is működő, kék homlokzatú Cheong Fatt Tze udvarház), az angol stílusú állami épületek (pl. a Városháza), az utcai művészek falfestményei, a street food árusok és a kísérletező éttermek adják a város mai díszletét.

Malajzia gasztronómiai fővárosa is Georgetown: maláj, kínai, indiai, peranakan, thai és európai ízek keverednek, és megtalálhatunk itt minden ízt a currytől a nitrokávéig.

Érdekes látnivalók a kínai bevándorlók által mólók mentén, fából épített, lábakon álló lakóházak, néhány közülük még a mai napig is lakott.

A könnyedebb szórakozásra vágyó utazók felkereshetik az ESCAPE Penang vidámparkot, ahol kipróbálhatják a világ leghosszabb vízicsúszdáját, ami több mint egy kilométer hosszú.

Malajziai utazásaink itt találhatók.

Bali szigetén  idén március 22-én ünneplik a hindu Saka naptár szerinti új esztendőt, azaz beköszönt az 1945-ös év.

Mi történik a Nyepi-napon, balinéz újév napján? Az égvilágon semmi. Az egész sziget csendbe burkolózik 24 órára, reggel hat órától másnap reggel hatig. Hitviláguk szerint a gonosz szellemek ilyenkor vonulnak át a sziget felett, és tovább is állnak, hiszen néptelennek tűnik a táj. Minden világítást kikapcsolnak, ilyenkor nincs mozgás, a repülőtér, az üzletek is zárva tartanak, az utcára sem lehet kilépni. Csend és nyugalom szállja meg a szigetet, nincs zeneszó, hangos beszéd, tévézés, munka, utazás, mindenki otthon tartózkodik. A helyiek a belső világukban mélyülnek el, meditálnak, böjtölnek, számot vetnek elmúlt évi tetteikkel, hogy megtisztulva kezdjék el a következőt.

A Nyepi-nap előtti este viszont óriási ünnepségeket tartanak, a két-három méter magas, papírmaséból készült gonosz démonszobrokkal (Ogoh-ogoh) vonulnak végig a falvakon nagy ricsajjal és hangos zenével, majd a szörnyszobrokat elégetik, ezzel elriasztva a gonosz szellemeket.

A tiltások a turistákra is vonatkoznak, a szállodák területét nem lehet elhagyni, és megkérnek mindenkit, hogy tartsa be a helyi szabályokat. Ilyenkor mi, látogatók is kikapcsolhatunk, pihenhetünk ezen a különleges napon.

INDONÉZIAI ajánlataink: ezen a linken