Üdvözöljük Észak-Európában, számtalan utazó bakancslistás célpontján! De mennyit is tudunk valójában erről a régióról? Most felfedünk pár érdekes tényt ezekről az országokról, amik akár egy kvízesten is jól jöhetnek.

1. Skandinávia tulajdonképpen három országot takar: Dániát, Norvégiát és Svédországot. Egyes értelmezések szerint Finnország és Izland is ide tartozik, de tágabb értelemben őket már inkább az északi államok részeként tartjuk számon. A Feröer szigetek, Grönland és az Åland-szigetek szintén részesei az északi együttműködésnek, velük együtt már Északi Tanácsról beszélünk.

2. A skandinávok többé-kevésbé megértik egymás nyelvét. Mindhárom nyelv szorosan kapcsolódik olyan értelemben, hogy gyökereik a viking korra nyúlnak vissza. A dialektus és az erős akcentus azonban megbonyolíthatja a dolgokat olyannyira, hogy amikor a dánok, norvégok és svédek találkoznak, sokszor inkább angol nyelven folyik az értekezés.

3. A skandinávok remekül beszélnek angolul. Manapság a legtöbb gyerek Dániában, Norvégiában és Svédországban úgy cseperedik fel, hogy legalább részben kétnyelvű. Az angolt már egészen gyerekkortól tanítják az iskolában, miközben a brit és amerikai tv műsorok és mozik nagyon népszerűek. Tehát sosem fogunk elveszni ezekben az országokban, amennyiben elboldogulunk angolul.

4. A három ország egykor egy uniót alkotott. A Kalmari unió 1397 és 1523 között működött: Dánia, Norvégia és Svédország megőrizte identitását a belügyeket tekintve, miközben a külhoni és gazdasági kérdésekben monarchiaként működött.

5. Az egykori francia hadsereg tisztjét, Jean Baptiste Bernadotte-ot XIV. Károly János néven svéd királlyá koronázták. A francia állampolgárságú férfi élete katonaként változott meg a Napóleoni háborúk alatt, amikor a svéd hatalom hanyatlani kezdett, illetve a dán herceg is váratlanul elhunyt.

6. A „Skandinávia” kifejezés a 18. században látott napvilágot. Egyes történészek szerint ekkor merült fel az igény a közös örökség ápolására. A kifejezés később politikai értelmet nyert. 1839-ben Hans Christian Andersen svédországi látogatását követően azt jegyezte le, hogy „skandináv vagyok”.

7. A Skandináv Légitársaságot a három kormány közösen hívta életre. 1946-ban konzorciumot hoztak létre a nemzeti légitársaságaik együttműködése céljából. Öt évvel később a különálló légitársaságok SAS néven egyesültek. Mára a viszonyok jelentősen megváltoztak, ugyanis a norvég kormány nemrégiben eladta a részesedését.

8. Skandináviában a futball kizárólag nyári sport, télen egyáltalán nem művelik.

9. A Skandináv-hegység összesen 1700 km hosszan húzódik végig a Skandináv-félsziget közepén. 2469 méteres magasságával a Norvégiában található Galdhøpiggen a legmagasabb pontja.

10. A skandináv emberek kávéőrültek. Az öt északi állam a világ legnagyobb kávéfogyasztói közé tartozik. A legkiemelkedőbb mindezek közül Norvégia, ahol évente 9,9 kg kávé fogy fejenként.

11. Mindhárom ország zászlójában megtalálható az északi kereszt, de a színeik természetesen eltérnek.

12. 1630 km hosszú EU-s határ választja el Norvégiát és Svédországot. Míg Svédország az EU tagja, addig Norvégia nem. Utóbbi azonban egy speciális egyezmény értelmében csatlakozott a közös piachoz.

13. A svéd gyerekek a Halloweent húsvétkor ünneplik, és általában szellemek és vámpírok helyett bosziknak öltöznek be.

14. Koppenhágában található a régió legforgalmasabb repülőtere, amely több mint 30 millió utast fogadott 2018-ban, míg a második helyen végzett osló-i repülőtér 28,5 milliót.

15. Skandinávia a világ legboldogabb régiója. Az északi szomszédokkal egyetemben, a három ország már több éve az első helyek között szerepel a ’World Happiness Report’ szerint.

16. A svédek élenjárnak az újrahasznosítás terén. A háztartási hulladék elenyésző része végzi hulladéklerakóban. Az ország nagy jelentőséget tulajdonít a hulladék energiává alakításában, amely fűtést biztosít az otthonokban. A „probléma” már az, hogy több energiát termelnek, mint amennyire szükség lenne, ezért már Norvégiába is exportálnak.

17. A skandináv emberek nagyra értékelik a munka-magánélet egyensúlyát. A munkahét rövidebb ezekben az országokban, átlagosan 37 órából áll. A legtöbb dolgozó évente 4-5 hét vakációra indul. Ráadásul, mára már mindegyik skandináv nemzet támogatja az apasági szabadságot is.

Skandináviai ajánlatainkat ezen a linken érheti el.

Forrás: lifeinnorway.net