Belgium szinte megbújik a népszerű európai országok között, azonban óriás szomszédaival méltón felveszi a versenyt a különlegességek számában. Kis mérete ellenére hemzseg a látnivalókban: számos világörökségi helyszín, katedrálisok és harangtornyok,  nyüzsgő piacterek, történelmi csatamezők várnak ránk Belgiumban, de a gasztronómia és a természet szerelmesei is megtalálják itt számításukat. Íme, a kötelező látnivalók:

1. Brüsszel - múzeumok, shopping és street food

A belga főváros, mint az Európai Unió és a NATO székhelye, Európa egyik legszínesebb városa. A műkedvelők napokat eltölthetnek a Királyi Szépművészeti Múzeumban (Royal Musée des Beaux Arts), amely gyakorlatilag 6 különböző létesítményt foglal magába. Ne hagyjuk ki a flamand gyűjtemény és a Magritte Múzeumot! És ha már Belgiumban járunk, nem maradhat el a Képregény Múzeum (Musée des Bandes Dessinées) sem. Laaken kerületben, ahol a nyári királyi palota is található, érdemes megtekinteni az Atomiumot, a Mini Európát és a Távol-Kelet Múzeumot. Nem ejtettünk szót még az építészeti remekművekről, melyek nagy része az UNESCO-védettség alatt álló Grand Place környékén található.

Ha vásárolni támad kedvünk, keressük fel a méltán népszerű bolhapiacokat (marché aux puces), ahol sokszor értékes kincsekre lelhetünk. A legjobb választás a naponta nyitva tartó antik piac a Place du Jeu-de-Balle-on, de a Sablon-negyed üzleteiben is kincsekre bukkanhatunk.

Ha megéheztünk, Brüsszelben biztos találunk a fogunkra valót, és ehhez nem is kell nagy költségekbe verni magunkat. A Délirium Café, egy közkedvelt bár, melynek kínálatában több mint 2000 féle sör szerepel, többek között a híres trappista sörök is. A belváros több pontján botlunk kis utcai büfékbe, ahol jellegzetes papírtölcsérben adják a belga sültkrumplit, tetszés szerinti szósszal nyakon öntve. Brüsszel hemzseg a csokiboltoktól, már a kirakatok is csábítók: a roskadozó csokihalmoknak kevesen tudnak ellenállni, és biztos, hogy néhány plusz dobozzal vagy általunk összeállított válogatással térünk haza. És természetesen, muszáj legalább egyszer megküzdenünk egy hatalmas, tejszínhabos, gyümölcsös belga gofrival is. A Grand Place környékén több kisebb-nagyobb gofris található, ahol hosszú a sor - biztosan nem fogunk csalódni.

2. Bruges - romantika, romantika és romantika

Bruges Flandria ékköve. Amint belépünk a városba, egy tündérmesébe csöppenünk. Báját a romantikus csatornahálózatok és a felettük átívelő kis kőhidak (összesen 54), a macskaköves utcák és a fantasztikus módon megőrzött, többszáz éves kereskedőházak adják.

Ha igazán szeretnénk megismerni, vegyük nyakunkba az óváros zegzugos kis utcáit, pattanjunk fel egy városnéző kishajóra – a vízről egészen más perspektíva tárul elénk – majd béreljünk biciklit, hogy felfedezhessük a külső csatornák környékét is. Ha pedig nem riaszt vissza a szűk, 366 fokos lépcsősor és a magasság, a Belfry-ből fantasztikus panorámában gyönyörködhetünk.

Nem lehet teljes a Bruges-i látogatásunk a helyi sörök nélkül. A hosszú nap után pihenjünk meg a 16. század óta működő De Halve Maan sörfőzdében (ahol vezetett túra és kóstoló is várja az érdeklődőket), a Brugs Beertje pedig több mint 300 sörfélét kínál az ínyenceknek.

3. Namur - természet, folyók és várak

Belgium 3. szövetségi állama a dimbes-dombos Vallónia, melynek egyik tartománya a természetközeli Namur – folyók, meredek sziklafalak, lágyan hullámzó dombok és gazdaságok, valamint az Ardennek dús erdei jellemzik. Képeslapokra illő környezetével, fenséges katedrálisával, mészkősziklán magasodó citadellájával, a Meuse folyó parti Dinant tökéletes egy napos célpont, akár Brüsszelből is. Részt vehetünk egy hajókiránduláson, siklóval felmehetünk a város fölé magasodó hegyre, ahonnan csodás panoráma tárul elénk. Ha átsétálunk a Meuse túlpartjára, meglátogathatjuk a Maison Leffe-t, ahol betekintést kapunk a régió egyik legismertebb sörének készítésébe.

Innen kőhajításra találjuk a tartomány fővárosát, Namurt, amely hangulatos városközponttal vonzza a látogatókat. A település tökéletes kiindulópont a környék várainak felkutatására.

4. Spa - termálvizek, gyógyforrások és feltöltődés

A békés és megkapóan szép fekvésű Spa az UNESCO világörökség egyik legfiatalabb tagja, mint Európa jelentős fürdővárosa. A kisváros az Ardennek lankái között bújuk meg, és gyógyító termálvizéről, valamint enyhén szénsavas ásványvizéről ismert. A leghíresebb fürdő a Thermes de Spa, amelyet 150 éve jól bevált kezelései tettek elismertté. Spaban létesült a világ első kaszinója, és évente megrendezett Forma-1 nagydíja is tömegeket vonz.  

5. Az Északi-tenger partivdéke - változatos, tradicionális, bájos

Belgium széles, homokos tengerpartja 65 km hosszan nyúlik el. Nyáron már itt sem szokatlan a nagy meleg, így a városokból sokszor csak úgy özönlenek ide a helyiek egy kis felfrissülésért. A helyes kisvárosokat akár egy nap alatt is bejárhatjuk, ugyanis itt húzódik a világ leghosszabb partmenti villamosvonala: a francia határ közeli De Panne-ból 2,5 óra alatt végigutazhatunk a holland határig, Knokke-Heistig. A vonalon 68 megálló található, kedvünk szerint le- és felszállhatunk, vagy egyszerűen csak élvezhetjük a békés partvidék látványt az ülésünk kényelméből.

A két kihagyhatatlan település De Haan és Oostduinkerke. De Haan egyedülálló a tengerparti kisvárosok sorában, ugyanis itt az épületek nem lehetnek 5 emeltnél magasabbak, ezzel is segítve megőrizni a kisvárosi érzést. A századfordulós kedves épületek, az itt-ott fűvel borított homokdűnék látványa sokakat azonnal rabul ejt.

Oosduinkerke vagy magyarra fordítva Kelet-Dunkirk a világon az egyetlen hely, ahol még a hagyományos módon fogják az icipici szürke garnélákat. A hálókat több évszázada lovak segítségével húzzák be, és csak néhány tucat, jól képzett helyi halász érti ennek csínját-bínját. A módszer felkerült az UNESCO kulturális örökségének listájára is.

Tartson velünk belgiumi csoportos utazásunkra! Részletek itt.

Forrás: lonelyplanet.com

Oslo tömegközlekedése 2023. végére teljesen fosszilis üzemanyag-mentessé válik - októberben bejelentették, hogy a város megmaradt dízelüzemű buszait elektromos hajtásúra cserélik le, így a már meglévő több mint 200 helyett összesen 650 elektromos busz a kiterjedt metró-, vasút-, villamos- és komphálózattal kiegészülve egy 100 %-ban kibocsátásmentes közlekedési hálózatot alkotnak majd - a világon elsőként. A lépés, a klímaváltozásra adott válasz mellett, a légszennyezés csökkentése által a lakosok egészségügyi helyzetének javítását is célozza. Az ENSZ ősszel kiadott jelentése szerint az európaiakat fenyegető legnagyobb közegészségügyi fenyegetés a légszennyezés, mely 2019-ben az Európai Unióban több mint 300 ezer korai elhalálozáshoz járult hozzá. Bár Oslo károsanyag-kibocsátása csökkenőben van, annak legnagyobb részét még mindig a közúti forgalom adja.

Az elektromos buszok beszerzésére a város 500 millió koronát fordít, de a beruházás az illetékesek szerint hosszú távon meg fog térülni: az áruk ugyan egy dízelbuszénak a másfélszerese, alacsonyabb üzemeltetési és karbantartási költségei vannak - ez egy igazi "win-win" szituáció. Bár nem számítanak az utasforgalom növekedésére, a norvég fővárost a lakosok és a látogatók körében egyaránt vonzóbbá fogja tenni. Sirin Stav, a tömegközlekedési hatóság szóvivője szerint "a kibocsátásmentes közlekedés élhetőbb várossá teszi Oslót, kevesebb légszennyezéssel és zajjal".

A környezetvédők szerint azonban az elektromos közösségi közlekedésnek is megvannak a saját ökológiai terhei, különösen az akkumulátorok gyártását és újrafelhasználását illetően - ennek ipara a becslések szerint 2040-re a jelenlegi negyvenszeresére fog nőni. Az akkumulátorgyártáshoz magas kibocsátás, környezeti problémák és emberi jogi visszaélések is kapcsolódnak, így egyre égetőbb kérdés a gyártók elszámoltathatósága és a környezetvédelmi normáknak való megfelelés.

Oslo 2030-ra a világ első közel teljesen kibocsátásmentes városa szeretne lenni - a gyalogos és kerékpáros úthálózat és az épületek energiahatékonyságának javítása által. Nemcsak a főváros, hanem egész Norvégia a zöld közlekedés forradalmára: jelenleg itt a legmagasabb az egy főre eső elektromos üzemű járművek száma, mely a kormány célzott támogatásainak és a töltőhálózat fejlesztésének is köszönhető. Az ország vállalt célja, hogy 2025-től már nem értékesítenek új, belső égésű motoros gépkocsikat.

Az "elektromos forradalmat" a nagy mennyiségben és könnyen elérhető vízenergia is segítette - paradox módon a másik fontos hozzájáruló a kőolaj- és földgáztermelésből származó bevételek. A zöldpárti politikus, Lan Marie Nguyen Berg szerint "nagyon fontos lenne a norvég klímapolitikának, hogy leálljunk a kőolaj- és földgázlelőhelyek keresésével és az új mezők kitermelésével". Elfogadja, hogy a világ egyik legnagyobb kőolajtermelőjének szerepe morális dilemma elé állítja a norvég nemzetet, de véleménye szerint Oslo előremutató elektromos tömegközlekedési modelljét így is érdemes követni. "Ha mindenki kivonja a fosszilis üzemanyagok használatát a közlekedésből, nem marad majd senki, akinek olajat lehet eladni" - tette hozzá.

Valóban ragadós a példa: Norvégián kívül is számos helyen váltanak nagy sikerrel elektromos közösségi közlekedési megoldásokra a klímaváltozás egyre szorongatóbb kihívásainak megfelelve, mialatt a légminőséget és a forgalmi terhelést is javítják. Berlintől Bogotáig, Jakartától Los Angelesig egyre több helyen számíthatnak az utazók, hogy az elektromos közlekedés a következő években fokozatosan egyre általánosabbá válik.

Norvégiai ajánlataink: ITT

forrás: Condé Nast

Máris óriási érdeklődés övezi a ZNera Space építésziroda új projektjét, melyek terveit és képeit nemrégiben hozták nyilvánosságra. A Burj Khalifa körül, 550 méter magasan felépülő, 3 km átmérőjű, gyűrű alakú létesítménybe lakásokat, üzleteket és közterületeket is terveznek.

A fenntarthatóságot középpontba helyezve a Downtown Circle a városi ökoszisztéma szerves része lesz. Vadon élő növények ugyanúgy megtalálható lesznek, mint az esővízgyűjtők és a napelem kollektorok, illetve a légszűrők. A nagy távolságok leküzdésére elektromos függővasutat terveznek, amely a gyűrű külső oldalán fog közlekedni, ezzel lenyűgöző panorámát nyújt majd a városra.

A 2 fő gyűrű között létesül majd a Skypark nevű zöldövezet. A futurisztikus város tüdejeként funkcionáló 3D-s parkot trópusi növényekkel és vízesésekkel gazdagítják.

forrás: themindcircle.com, cnn.com

Dubaji csoportos utazásaink: ezen a linken

A 2022-es év kihívásokkal volt tele, és habár sok nehézséggel kellett megküzdenie az utazónak és utaztatónak, annak örülhettünk, hogy szép számban újra elindultak irodánk csoportos útjai. 

Év elején az északi (norvég, finn lappföldi és izlandi) havas-jeges programok mellett a zanzibári és dominikai nyaralóprogramjaink voltak a legkeresettebbek. Márciustól Kuba, az Egyesült Arab Emirátusok, Portugália és Olaszország zárkózott fel melléjük, majd a húsvét és tavaszi szünet kezdetével tovább színesedett a paletta: Franciaországba és az egyelőre csak a covid ellen beoltott turistákat fogadó Amerikai Egyesült Államokba indítottunk csoportos utazásokat.

Májustól Nyugat-Európa majd’ minden szegletére jutott Bono utazás: a legnépszerűbb úti célok Izland, Norvégia, Feröer szigetek, Grönland, Skócia, Hollandia, Madeira és az Azori-szigetek voltak.

Pünkösdkor Belgiumban kóstoltak csokit és sört utasaink, Baszkföldön hőlégballonoztak, majd a Szardínia-Korzika utazás megnyitotta a nyári főszezont. Hetente repült csoportos utunk Izlandra, Norvégiába és az Azori-szigetekre, és olyan országokba is újra el tudtunk utazni több év után, mint Írország vagy Malajzia; valamint újra hajózhattunk az Északi-tengeren.

Az őszre hirdetett grúziai és marokkói ajánlatunk már korán betelt, csakúgy, mint az októberi slágerutunk: a perui körút. Három év után újra charterjáratot indítottunk Izlandra és tél elején három csoportunk látogatott Lappföldre, a Mikuláshoz.

Szilveszterre bőséges kínálattal jelentkeztünk: 15 csoportunk tölti év végét külföldön, szerte a világban Mauritiustól Borneóig, Vietnámtól Mexikóig.

Köszönjük érdeklődéseiteket és foglalásaitokat, utazásokban gazdag boldog új évet kívánunk és visszavárunk Benneteket 2023-ban!

Tavaszi csoportos utazások

Nyári csoportos utazások

Egyéni utazások

Különleges ajánlataink

Magyarországon az Advent négy hete a karácsonyra való előkészület időszaka gyertyagyújtással, betlehemezéssel, ajándékok beszerzésével és az ünnepi menü előkészítésével telik. Vannak ünnepi népszokásaink, melyek célja a gonosz ártó szellemek elűzése volt, amit általában zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével próbáltak meg elérni. Nézzünk körbe a Világban és ismerkedjünk meg érdekes új és régi szokásokkal, s tudjuk meg kitől várják a gyerekek az ajándékot.

Kezdjük az egyik legfiatalabb karácsonyi szokással. Írországban egy új szokás válik egyre népszerűbbé, melynek neve The 12 Pubs of Christmas. A lényege egyszerű: keress fel 12 kocsmát egy éjszaka alatt, tölts el 30 percet mindegyik kocsmában és igyál meg egy italt, a legcsúnyább karácsonyi pulóveredet viseld és természetesen alkalmazkodj a baráti társaság által kitalált játékszabályához, mert ha hibázol, egy büntető ital a következménye. Mik lehetnek a szabályok? Például: az első kocsmában tilos a keresztnevén szólítani bárkit,  a másodikban nem mutogathatsz, a harmadikban jobbkezesek bal kézzel, balkezesek jobb kézzel ihatnak, a negyedikben igyál egy rövidet, az ötödikben nem használhatsz csúnya szavakat, a hatodikban akcentussal kell beszélned, a hetedik kocsmába pingvin totyogással kell eljutnod, a nyolcadikban tartsd a magasba az italodat és csak akkor engedheted le a kezedet, amikor iszol, a kilencedikben készíts egy szelfit egy idegennel, a tízedikben játsszatok egy „én még sosem…” kört, a tizenegyedikben legyél a parkett bolondja, a tizenkettedikben egyszerűen csak pihend ki magad, mert megérdemled! Nollaig shona dhuit!

Izland óriásira nőtt folklór macskája Jólakötturinn. A 19. századból származnak az első történetek, miszerint a karácsonyhoz közeledve Jólakötturinn a havas vidéken kóborol és bekapja azokat, akik nem kapnak karácsonyra új ruhát. A karácsonyi macska hamar felbukkant az izlandi hiedelemvilágban. A gazdáknak igyekezniük kellett, ha azt akarták, hogy a gyapjú feldolgozása még karácsony előtt meglegyen. A munkások kaptak a kész ruhákból, de ha nem kapnak ruhát karácsony előtt (mert nem készültek el), akkor jön a Jólaköttur és megeszi őket. A történetet a mai napig felhasználják a gyerekek inspirálására is, hogy legyenek aktívak és kerüljék a lustaságot. Gleðileg jól!

Grúziában a csicsilaki a hagyományőrző grúz családok karácsonyfája. Elkészítéséhez mogyorócserjéről vagy diófáról hántolnak le egy réteget, kézzel karácsonyfa formára alakítják, kis gyümölcsökkel és bogyókkal díszítik és január 7-én, amikor az ortodox karácsonyt ünneplik, ezt állítják fel a házban. Valahol már december végén felállítják és szilveszter után elégetik, hogy bő termést hozzon az új év. შობას გილოცავთ! (Sobasz gilocavt!)

Olaszországban hagyományosan a vízkereszt – január 6. – az ajándékozás fő napja. Az ajándékokat a Befana nevű boszorkány hozza. A családok az asztalon hagyott étellel és borral várják Befanát, aki a ház kéményén érkezik meg. A jó gyerekek édességet és ajándékot kapnak, a rossz gyerekek szenet vagy fekete cukorkát. Keresztény legendák szerint a napkeleti bölcsek kérték Befanát, hogy tartson velük a kis Jézushoz, de Befana arra hivatkozva, hogy nagyon elfoglalt, nem tartott velük. Később ezt megbánta, de már nem találta meg a bölcseket. Azóta járja az országot és ajándékozza a gyerekeket.
Sokan úgy tartják, hogy Befana jó háziasszony lévén, felsöpör mielőtt távozik a házból, ezzel elsöpri az adott év problémáit. Buon Natale!

Ha Finnország, akkor természetesen szauna. Na de karácsonykor is? Gondolta volna, hogy a finnek ünnepi szokásának részét képezi a szauna felkeresése? Pedig a karácsonyi előkészület része, hogy a finnek vidéken házat bérelnek, a decemberi hajtást követően szeretteik körében lelassulnak, a karácsony éjszakáját, az ünnepi menü elfogyasztását követően pedig a szaunában fejezik be.
A stabilitás és a folytonosság jegyében máig egy élő szokás Finnországban a 20 napig tartó „Karácsonyi béke” kihirdetése Turkuban, Finnország legrégebbi városában, december 24-én délben. Természetesen meg kell említeni Joulupukkit is, a finnek karácsonyi figuráját, akinek a gyerekek karácsony közeledtével levelet írnak kívánságaikról, beteszik a postaládába, vagy egy üvegben hagyják a ház előtt és a télapó segítői a manók begyűjtik. Hyvää joulua!

Források: wikipedia.org, thegreatcat.org, scandinaviastandard.com, irishpost.com

Bár még csak alig 140 éve áll, a New York-i Szabadság szobrot sok misztikum övezi. A városi legendák és különböző tévhitek ugyancsak sok fejtörést okoznak a mai kutatóknak és szakembereknek. Az amerikai színésznő és író, Elizabeth Michelle legújabb könyve is épp ezzel a témával foglalkozik.

1. New York és talán az Egyesült Államok legismertebb jelképe évente több mint 4,5 millió látogatót vonz. Ennek ismeretében meglehetősen hihetetlenül hangzik, hogy csupán fél évvel az 1886-os felavatása után is még csak egy érdektelen, elhanyagolt földterület volt, és a látogatók száma is elmaradt a remélttől.

2. A legújabb kutatások szerint talán a legnagyobb tévhit, hogy a szobrot a francia kormány ajándékozta az Egyesült Államoknak. Az alkotás megálmodója a francia szobrász, Frédéric Auguste Bartholdi volt, akire egy fiatalkori látogatása során nagy hatással voltak az egyiptomi szoborkolosszusok, és bár a tervezésen és a kivitelezésen kívül a franciák is nyújtottak anyagi támogatást, a legtöbb pénz mégis az amerikai néptől érkezett, amely részben a kor befolyásos újságkiadójának, Joseph Pulitzernek volt köszönhető.

3. A szobor eredetileg a rabszolgaság eltörlését hivatott ünnepelni, melyet a lábánál található összetört láncok is szimbolizálnak. Ebben nagy szerepet játszott a szintén francia Édouard de Laboulaye, az abolicionizmus támogatója.

4. Az alkotók nem számítottak rá, hogy idővel a szobor zöld színű lesz. A réz eredeti narancsos színe később sötétebb vörösre változott, majd az 1920-as évekre lett teljesen zöld.

5. A városi legendák szerint Bartholdi saját anyjáról mintázta Lady Liberty arcát. A szobrász azonban ezt sosem erősítette meg, és a mai ismeretek szerint sokkal valószínűbb, hogy a fivére volt az eredeti modell - mindezt a megtalált fotók is alátámasztják.

6. A koronát megépítő mester a korabeli New York legszebb kilátásában gyönyörködhetett. A mai városképet látva el sem tudjuk képzelni New Yorkot a felhőkarcoló-rengeteg és a számos kilátópont nélkül. Építésekor azonban a Szabadság szobor koronája volt a város legmagasabb pontja.

7. Gustave Eiffel első művészeti alkotása volt a Szabadság szobor vázszerkezetének megálmodása, a párizsi Eiffel-torony építésébe csak ezután kezdett. A mérnők – aki ezt megelőzően leginkább hidakat tervezett – tetszését eleinte egyáltalán nem nyerte az építmény burkolata.

8. Thomas Edison majdnem megszólaltatta Lady Liberty-t. A feltaláló egy hatalmas fonográfot szeretett volna a szoborba építeni, aminek segítségével egész Észak-Manhattanig elhallatszó beszédeket is tarthatott volna.

New York-i utazásaink: ITT

Forrás: Travel and Leisure

Számos érdekes turisztikai látnivaló a világ legveszélyesebb helyén található. Legyen szó kastélyról, házról, kolostorról, templomról vagy akár csak egy útról, mindezek jóval a tengerszint feletti magasságban helyezkednek el valamilyen bizonytalan terepen vagy egy alattomos szikla szélén. Egyes nevezetességek könnyen megközelíthetők, míg másokat csak hegymászó felszereléssel lehet elérni. Amennyiben halálosan félnénk a magasságtól, készüljünk fel, mert most bepillantást nyerünk a világ legveszélyesebb helyeire!

Sant’Agata de’ Goti, Olaszország
Sok világlátott utazó állítja, hogy ez a Campania régióban található középkori város már első pillantásra mágikus hatással van az emberre. A Nápolytól kb. 35 km-re, északkeletre fekvő Sant’Agata de’ Goti egyedisége magából a fekvéséből adódik, hiszen a látszólag nyugodt városka igen bizonytalanul álldogál a puszta tetején.

Katskhi szikla, Grúzia
Érdemes meglátogatni a híres grúz szikla tetején, mintegy 40 méteren magasodó szent helyet. A fővárostól, Tbiliszitől 200 kilométerre található lebegő mérföldkő egyértelműen a nehéz megközelíthetőségéről híres. Egykor a helyi lakosok sem tudtak mást tenni, mint felfelé tekinteni erre a misztikus romra, egészen 1944-ig, amikor Alexandre Japaridze hegymászó először hivatalosan bevette a Katskhi sziklát.

Függőkolostor, Kína
A kínai Függőkolostor a kivételes építészeti csodák közé tartozik, amely Shanxi tartományban, a Heng-hegy közelében helyezkedik el. A mintegy 1500 évvel ezelőtt épített templom kezdetben a ma látható fa pillérek nélkül "állta meg a helyét". Az épület valójában úgy készült, hogy tömérdek lyukat fúrtak a sziklába. Az épület 40 helyiségét számos átjáró köt össze.

Castellfollit de la Roca, Spanyolország
Ha Katalóniában járunk, érdemes ellátogatnunk a bájos középkori városkába, Castelfollit de la Rocába, ami Spanyolország egyik legkisebb települése - mindössze 1 km2-nyi a területe. Az óriási bazaltoszlopra épült falu házai és az utcái vulkanikus kőből készült. Az egykor szabályos formájú várost az ellenséges erők miatt egy kilométer hosszú bazalt alakzatokkal bővítették ki.

Saint-Michel d’Aiguilhe, Franciaország
Kihagyhatatlan látnivaló az Aiguilhe-ben található, közel 1000 éves bájos kápolna, amely egy 85 méter magas vulkáni kúpra épült. 951-ben Godescalc püspök tiszteletére emelték, a híres Szent Jakab zarándokútról való hazatérése alkalmával. Amennyiben látni szeretnénk a kápolnát, 268 lépcsőt kell megmásznunk a sziklákon. A kápolnát Mihály arkangyalnak ajánlották, aki a hivatalos védőszentje a „hegytetőknek és egyéb magas helyeknek”. A veterán hegymászók váltig állítják, hogy a kápolnához vezető úton úgy érezhetjük magunkat, mintha az „égbe menetelnénk”.

Halál útja, Bolívia
Az északi Yungas utat Bolíviában a Halál útjaként is emlegetik. A csalóka főútvonal, amely az Amazonas őserdőn keresztül vezet, kifejezetten veszélyes tud lenni az „előreláthatatlan időjárás-változások” miatt, amelyek befolyásolhatják a megközelíthetőségét. Körülbelül 300 ember vesztette életét ezen az úton, mielőtt megépült volna a Coroico és La Paz közötti új vonal 2006-ban. A veszélyes körülményeket okozhatja többek között extrém köd, hajtűkanyarok, földcsuszamlások, vízesések.

Kígyó-sziget, Brazília
Az meglehet, hogy nem kifejezetten veszélyes helyen található, azonban a Kígyó-sziget egyértelműen nem biztonságos. Brazília meseszép partjától mindössze 40 km-re található ez a rosszhírű sziget, amelyet a kormányzat a turisták számára tiltott területnek nyilvánított. A helyiek jelentése szerint ugyanis már több halász is életét vesztette „vértócsába fulladva”, a haláluk oka pedig nem más volt, mint a rettegett aranylándzsafejű kígyó, amely a szigetet uralja.

Forrás: addtobucketlist.com

Földünk egy ezerarcú ékszerdoboz, telis-tele festői tájakkal, csodálatos nemzeti parkokkal, időtálló építészeti remekekkel, melyeket sokan sokféleképpen rangsorolnak. Léteznek listák a legszebbnek tartott látnivalókról, a legmagasabbakról, a legdrágábbakról, a leglátogatottabbakról, a kihagyhatatlanakról és még sorolhatnánk.

Mi most a látnivalók kora alapján teszünk egy kitekintést a nagy világba. Olyan, a messzi múltba visszanyúló látnivalókat kerestünk, melyek az általunk szervezett csoportos utazások során is megtekinthetők.

Olaszország sarkán található Puglia tartomány olajfa ültetvényein matuzsálemi korú fák élnek és határozzák meg ennek a régiónak a látképét. Karbon izotópos vizsgálatok igazolják, hogy található itt 2000 éves fa is, sőt 3000 éves is, melynek még van termése.
Csoportos utazás Dél-Olaszországba: részletek itt.

Petra a Jordániában található romváros. Neve görögül sziklát jelent. Egykor ezen sziklafalak karavánközpontnak adtak helyet, melynek virágkora i.e.200-i.sz.100 közé, építése pedig i.e.6. századra tehető. Az itt élő nabateusok kőfalakból faragták ki elegáns, monumentális épületeiket, templomaikat, fürdőiket, lakóházaikat és sírboltjaikat.
Csoportos utazás Jordániába: részletek itt.

Angkor, Kambodzsa szívében, a khmer templomok ősi városa a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802–1432 között. A 200 négyzetkilométeres őserdőtől megtisztított területen több száz templom és szentély áll – közöttük a világ legnagyobb vallási célú épülete, Angkorwat.
Csoportos utazásunk Kambodzsába: részletek itt.

A kőkori megalitikus Ġgantija templomok romjai a Máltával szomszédos Gozó szigetén találhatók, Xagħra község határában. Nevének jelentése "az óriásnőtől származó". Az itt álló hasonló templomok közül a Ġgantija déli temploma volt az első, és ez a világ legidősebb szabadon álló emberi építménye. A helyi hagyomány szerint egy óriásnő, Sansunna (a névben a bibliai Sámson neve ismerhető fel) építette, innen ered a komplexum neve (ġgant jelentése óriás). Figyelembe véve, hogy a kerék feltalálását megelőzően épült a templom és egyes kövei elérik az 50 tonnát is, a közhiedelem úgy tartja, hogy óriások építették azt.
Csoportos utazásunk Máltára: részletek itt.

A grúz borok feltehetően a történelem legrégebbi borai. A bor sok nyelvben használt neve is (wine, Wein, vino, stb.) is a grúz „ghvino" szóból származik minden bizonnyal. A borkészítés hagyományos módszere a grúz vidékről terjedt el Mezopotámia, Egyiptom, Görögország felé.
Az ősi borkészítési eljárás nagyjából ez volt: a (vad)szőlő kipréselt levét méhviasszal lezárt agyagedényekben, grúzul kvevrikben a földbe ásták, hogy ott állandó, alacsony hőmérsékleten végbemenjen az erjedés. A Dél-Kaukázusban a mai napig sokan művelik a borkészítésnek ezt az ősi módját. A lakóházuk mellett egy külön kis épületben (marani) ássák el a kvevriket. Apollóniosz Rhodiosz, Sztrabón és Prokopiosz is megemlíti Grúzia borkészítő szakértelmét és mint az első ismert termesztett szőlőfajták és borok földjét.
Csoportos utazásaink Grúziába: részletek itt.

Források: ng24.hu, wikipedia.org, kvevri.org

New Yorkban pizzázni több mint étkezés; a helyi életmód része. Számtalan helyen árulnak pizzaszeleteket (mely valljuk be, sokszor nem a gasztronómia csúcsa), de ami tagadhatatlan, hogy a legszélesebb körben fogyasztott vékonytésztás nápolyi pizzától a kevésbé ismert római, cajun, középnyugati vagy a vastagtésztás chicagói és detroiti pizzáig, New Yorkban tényleg végigkóstolhatjuk a teljes kínálatot.

Az alábbi pizzériák méltán pályázhatnak a New York legjobb pizzériája címre:

Lucali (egész pizza 28-35 dollár) – Brooklynban, a Carroll Gardens negyedben, a Henry Streeten található a több generációt megélt olasz pizzéria. Hogyan juthatsz itt pizzához? Gyere délután 5 előtt, írd fel magad a listára és hívnak, ha van szabad asztal.

Roberta’s (egész pizza 16-24 dollár) – ugyancsak Brooklynban találjuk a hipszterek kedvencét, a Roberta’s pizzériát. Előre asztalt foglalni nem lehet, viszont ha türelmesek vagyunk, 1-2 óra alatt asztalhoz juthatunk.

Lil’ Frankies (egész pizza 25-30 dollár) – az 1. sugárúton a trendi Lil’ Frenkies téglakemecéjében sül Dél-Manhattan egyik legfinomabb nápolyi pizzája.

Emmy Squared (egy négyszögletű pizza 25 dollár) – az egyre több pizzériát nyitó Emmy Squared specialitása a szénhidrátimádók álma; a négyzet alapú detroiti vastagtésztás pizza, melyen a chili és a pepperoni mellett egy kis méz is megfér.

PQR (egy kisebb, szögletes pizzaszelet 4-7 dollár) – a MET-től és a Guggenheim Múzeumtól pár sarokra, a 2. sugárúton található az SPQR-re „hajazó” PQR-nek nevezett pizzéria (Pizza Quadrata Romana vagyis római négyszögletű pizza). A pizzatálcájuk igazi képzőművészeti alkotás!

Vinnie’s (egyszemélyes, 30 centis pizza 18 dollár, kétszemélyes, 40 centis pizza 25-30 dollár) – az Upper East Side aprócska pizzériája mindössze két olyan asztallal rendelkezik, amin nem tésztát gyúrnak, így méretéből fakadóan nem egyszerű megtalálni. A kínálata ehhez képest gazdag, és sem a parmezánnal, sem a ricottával nem fukarkodnak!

Patsy’s (kis pizza 20, nagy pizza 25 dollár, extra feltét extra pénz, a legnépszerűbbek a 3 dolláros pizzaszeletek) – 1933 óta Kelet-Harlemben, a gospel fellegvárában sütik fatüzeléses kemencében a klasszikus nápolyi pizzájukat.

Harapj bele New Yorkba! Csoportos utazásaink itt foglalhatók.

II. Erzsébet valóságos trendet teremtett utazásaival. Amikor 1952-ben trónra lépett, az emberek nagy többségének az utazás merő ábránd volt csupán. Az 1960-as évek azonban elhozták a tömegturizmus jelenségét. A „turizmus aranykorában” – ahogy ezt a korszakot előszeretettel hívták – egyszer csak elérhetővé váltak az afrikai szafarik, a karibi kocsikázások vagy a brazil tengerparti kiruccanások, és miden egyéb, ami a királynő nyomán úgymond kötelezővé vált.

Az uralkodó azonban nem csak a külföldi útjaival állított példát, saját hazájában is ikonnak számított. Turisták milliói zarándokolnak el az Egyesült Királyságba, hogy élőben is láthassák egyik rezidenciáját. A Buckingham palota például félmillió látogatót fogad a nyári nyílt napok alkalmával, amikor megtekinthető a 19 lenyűgöző fogadóterem és a híres nyári piknikek helyszínéül szolgáló kert. A Visit Britain felmérése szerint a tengerentúlról érkező turisták 60 %-a a királyi családhoz köthető látnivalókra fókuszál, illetve a beutazó turisták legalább egyharmada keresi fel az uralkodó valamelyik kastélyát. 2018 óta – amikor a királynő elhatározta, hogy állandó lakhelyéül választja a Windsor kastélyt – gyakorlatilag ugyanolyan tetemes számú látogatót vonz a helyszín, mint a Buckigham palota.

Utazásai során ruházatára is különös figyelmet fordított, ugyanis ilyenkor nem csak a kényelmi szempontok diktáltak, hiszen egy-egy ruha kiválasztása kulturális szempontból is kényes kérdés volt. Minden útra napi 3 ruházattal készült, kiegészítve egy fekete outfittel – ha esetleg gyászruhára lenne szükség. Erre első hivatalos útján kapott életre szóló leckét: Kenyában értesült édesapja haláláról, azonban az útra csak virágmintás ruhákat csomagoltak. Londonba érkezésekor kellett intézkedni egy fekete kabátról, így illendő módon hagyhatta el a fedélzetet. Leggyakrabban azonban világos tónusú ruhákat viselt, nem véletlenül, hiszen sokszor kitűnt ezekkel a tömegből. Első számú öltöztetője gyakran hetekkel korábban felkereste a következő úti célt, hogy megbizonyosodjon, hogy a ruhák nem ütnek el a környezettől. A személyzet figyelme minden részletre kiterjedt: a szoknyák aljába súlyt varrtak, nehogy egy hirtelen széllökés kényes szituációba sodorja a királynőt.

II. Erzsébet kötelességtudata megingathatatlan volt, és külföldi útjainak nem szabott gátat sem családi tragédia (2002-es aranya jubileumi körútjára, amely Kanadát, Jamaicát, Ausztráliát és Új-Zélandot érintette, 9 nappal húga halála után indult el), sem politikai zűrzavar. Ghánai és zimbabwei útjai mellett talán 2011-es írországi látogatása a leginkább említésre méltó. Az Ír Köztársaság területére több mint egy évszázadig nem tette be brit uralkodó a lábát. A négy napos látogatásra példátlan biztonsági intézkedések sorával készültek, az utcákon 8000 katona és rendőr biztosította a királynőt és kíséretét. A látogatás végén tartott beszédét ír nyelven kezdte, ezzel jelentős szimpátiát vívott ki országszerte. Említést tett az IRA-merényletben elhunyt, szeretett nagybátyjáról, Lord Mountbattenről, és kihangsúlyozta: a múltat tisztelnünk kell, de ne hagyjuk, hogy annak foglyai legyünk!

Forrás: Condé Nast Traveler