Földünk egy ezerarcú ékszerdoboz, telis-tele festői tájakkal, csodálatos nemzeti parkokkal, időtálló építészeti remekekkel, melyeket sokan sokféleképpen rangsorolnak. Léteznek listák a legszebbnek tartott látnivalókról, a legmagasabbakról, a legdrágábbakról, a leglátogatottabbakról, a kihagyhatatlanakról és még sorolhatnánk.

Mi most a látnivalók kora alapján teszünk egy kitekintést a nagy világba. Olyan, a messzi múltba visszanyúló látnivalókat kerestünk, melyek az általunk szervezett csoportos utazások során is megtekinthetők.

Olaszország sarkán található Puglia tartomány olajfa ültetvényein matuzsálemi korú fák élnek és határozzák meg ennek a régiónak a látképét. Karbon izotópos vizsgálatok igazolják, hogy található itt 2000 éves fa is, sőt 3000 éves is, melynek még van termése.
Csoportos utazás Dél-Olaszországba: részletek itt.

Petra a Jordániában található romváros. Neve görögül sziklát jelent. Egykor ezen sziklafalak karavánközpontnak adtak helyet, melynek virágkora i.e.200-i.sz.100 közé, építése pedig i.e.6. századra tehető. Az itt élő nabateusok kőfalakból faragták ki elegáns, monumentális épületeiket, templomaikat, fürdőiket, lakóházaikat és sírboltjaikat.
Csoportos utazás Jordániába: részletek itt.

Angkor, Kambodzsa szívében, a khmer templomok ősi városa a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802–1432 között. A 200 négyzetkilométeres őserdőtől megtisztított területen több száz templom és szentély áll – közöttük a világ legnagyobb vallási célú épülete, Angkorwat.
Csoportos utazásunk Kambodzsába: részletek itt.

A kőkori megalitikus Ġgantija templomok romjai a Máltával szomszédos Gozó szigetén találhatók, Xagħra község határában. Nevének jelentése "az óriásnőtől származó". Az itt álló hasonló templomok közül a Ġgantija déli temploma volt az első, és ez a világ legidősebb szabadon álló emberi építménye. A helyi hagyomány szerint egy óriásnő, Sansunna (a névben a bibliai Sámson neve ismerhető fel) építette, innen ered a komplexum neve (ġgant jelentése óriás). Figyelembe véve, hogy a kerék feltalálását megelőzően épült a templom és egyes kövei elérik az 50 tonnát is, a közhiedelem úgy tartja, hogy óriások építették azt.
Csoportos utazásunk Máltára: részletek itt.

A grúz borok feltehetően a történelem legrégebbi borai. A bor sok nyelvben használt neve is (wine, Wein, vino, stb.) is a grúz „ghvino" szóból származik minden bizonnyal. A borkészítés hagyományos módszere a grúz vidékről terjedt el Mezopotámia, Egyiptom, Görögország felé.
Az ősi borkészítési eljárás nagyjából ez volt: a (vad)szőlő kipréselt levét méhviasszal lezárt agyagedényekben, grúzul kvevrikben a földbe ásták, hogy ott állandó, alacsony hőmérsékleten végbemenjen az erjedés. A Dél-Kaukázusban a mai napig sokan művelik a borkészítésnek ezt az ősi módját. A lakóházuk mellett egy külön kis épületben (marani) ássák el a kvevriket. Apollóniosz Rhodiosz, Sztrabón és Prokopiosz is megemlíti Grúzia borkészítő szakértelmét és mint az első ismert termesztett szőlőfajták és borok földjét.
Csoportos utazásaink Grúziába: részletek itt.

Források: ng24.hu, wikipedia.org, kvevri.org

New Yorkban pizzázni több mint étkezés; a helyi életmód része. Számtalan helyen árulnak pizzaszeleteket (mely valljuk be, sokszor nem a gasztronómia csúcsa), de ami tagadhatatlan, hogy a legszélesebb körben fogyasztott vékonytésztás nápolyi pizzától a kevésbé ismert római, cajun, középnyugati vagy a vastagtésztás chicagói és detroiti pizzáig, New Yorkban tényleg végigkóstolhatjuk a teljes kínálatot.

Az alábbi pizzériák méltán pályázhatnak a New York legjobb pizzériája címre:

Lucali (egész pizza 28-35 dollár) – Brooklynban, a Carroll Gardens negyedben, a Henry Streeten található a több generációt megélt olasz pizzéria. Hogyan juthatsz itt pizzához? Gyere délután 5 előtt, írd fel magad a listára és hívnak, ha van szabad asztal.

Roberta’s (egész pizza 16-24 dollár) – ugyancsak Brooklynban találjuk a hipszterek kedvencét, a Roberta’s pizzériát. Előre asztalt foglalni nem lehet, viszont ha türelmesek vagyunk, 1-2 óra alatt asztalhoz juthatunk.

Lil’ Frankies (egész pizza 25-30 dollár) – az 1. sugárúton a trendi Lil’ Frenkies téglakemecéjében sül Dél-Manhattan egyik legfinomabb nápolyi pizzája.

Emmy Squared (egy négyszögletű pizza 25 dollár) – az egyre több pizzériát nyitó Emmy Squared specialitása a szénhidrátimádók álma; a négyzet alapú detroiti vastagtésztás pizza, melyen a chili és a pepperoni mellett egy kis méz is megfér.

PQR (egy kisebb, szögletes pizzaszelet 4-7 dollár) – a MET-től és a Guggenheim Múzeumtól pár sarokra, a 2. sugárúton található az SPQR-re „hajazó” PQR-nek nevezett pizzéria (Pizza Quadrata Romana vagyis római négyszögletű pizza). A pizzatálcájuk igazi képzőművészeti alkotás!

Vinnie’s (egyszemélyes, 30 centis pizza 18 dollár, kétszemélyes, 40 centis pizza 25-30 dollár) – az Upper East Side aprócska pizzériája mindössze két olyan asztallal rendelkezik, amin nem tésztát gyúrnak, így méretéből fakadóan nem egyszerű megtalálni. A kínálata ehhez képest gazdag, és sem a parmezánnal, sem a ricottával nem fukarkodnak!

Patsy’s (kis pizza 20, nagy pizza 25 dollár, extra feltét extra pénz, a legnépszerűbbek a 3 dolláros pizzaszeletek) – 1933 óta Kelet-Harlemben, a gospel fellegvárában sütik fatüzeléses kemencében a klasszikus nápolyi pizzájukat.

Harapj bele New Yorkba! Csoportos utazásaink itt foglalhatók.

II. Erzsébet valóságos trendet teremtett utazásaival. Amikor 1952-ben trónra lépett, az emberek nagy többségének az utazás merő ábránd volt csupán. Az 1960-as évek azonban elhozták a tömegturizmus jelenségét. A „turizmus aranykorában” – ahogy ezt a korszakot előszeretettel hívták – egyszer csak elérhetővé váltak az afrikai szafarik, a karibi kocsikázások vagy a brazil tengerparti kiruccanások, és miden egyéb, ami a királynő nyomán úgymond kötelezővé vált.

Az uralkodó azonban nem csak a külföldi útjaival állított példát, saját hazájában is ikonnak számított. Turisták milliói zarándokolnak el az Egyesült Királyságba, hogy élőben is láthassák egyik rezidenciáját. A Buckingham palota például félmillió látogatót fogad a nyári nyílt napok alkalmával, amikor megtekinthető a 19 lenyűgöző fogadóterem és a híres nyári piknikek helyszínéül szolgáló kert. A Visit Britain felmérése szerint a tengerentúlról érkező turisták 60 %-a a királyi családhoz köthető látnivalókra fókuszál, illetve a beutazó turisták legalább egyharmada keresi fel az uralkodó valamelyik kastélyát. 2018 óta – amikor a királynő elhatározta, hogy állandó lakhelyéül választja a Windsor kastélyt – gyakorlatilag ugyanolyan tetemes számú látogatót vonz a helyszín, mint a Buckigham palota.

Utazásai során ruházatára is különös figyelmet fordított, ugyanis ilyenkor nem csak a kényelmi szempontok diktáltak, hiszen egy-egy ruha kiválasztása kulturális szempontból is kényes kérdés volt. Minden útra napi 3 ruházattal készült, kiegészítve egy fekete outfittel – ha esetleg gyászruhára lenne szükség. Erre első hivatalos útján kapott életre szóló leckét: Kenyában értesült édesapja haláláról, azonban az útra csak virágmintás ruhákat csomagoltak. Londonba érkezésekor kellett intézkedni egy fekete kabátról, így illendő módon hagyhatta el a fedélzetet. Leggyakrabban azonban világos tónusú ruhákat viselt, nem véletlenül, hiszen sokszor kitűnt ezekkel a tömegből. Első számú öltöztetője gyakran hetekkel korábban felkereste a következő úti célt, hogy megbizonyosodjon, hogy a ruhák nem ütnek el a környezettől. A személyzet figyelme minden részletre kiterjedt: a szoknyák aljába súlyt varrtak, nehogy egy hirtelen széllökés kényes szituációba sodorja a királynőt.

II. Erzsébet kötelességtudata megingathatatlan volt, és külföldi útjainak nem szabott gátat sem családi tragédia (2002-es aranya jubileumi körútjára, amely Kanadát, Jamaicát, Ausztráliát és Új-Zélandot érintette, 9 nappal húga halála után indult el), sem politikai zűrzavar. Ghánai és zimbabwei útjai mellett talán 2011-es írországi látogatása a leginkább említésre méltó. Az Ír Köztársaság területére több mint egy évszázadig nem tette be brit uralkodó a lábát. A négy napos látogatásra példátlan biztonsági intézkedések sorával készültek, az utcákon 8000 katona és rendőr biztosította a királynőt és kíséretét. A látogatás végén tartott beszédét ír nyelven kezdte, ezzel jelentős szimpátiát vívott ki országszerte. Említést tett az IRA-merényletben elhunyt, szeretett nagybátyjáról, Lord Mountbattenről, és kihangsúlyozta: a múltat tisztelnünk kell, de ne hagyjuk, hogy annak foglyai legyünk!

Forrás: Condé Nast Traveler

II. Erzsébet hosszú élete és uralkodása során kiemelten hangsúlyos volt az utazás. A legtöbbet utazott uralkodó évtizedeket töltött a világ különböző kultúráinak megismerésével, miközben birodalmát képviselte. Ne feledjük, hogy már uralkodása is idegen földön kezdődött: 25 éves volt, amikor férjével Kenyában jártak hivatalos úton, és itt értesült édesapja, VI. György haláláról.

Az uralkodó nem véletlenül érdemelte ki a „millió mérföldes királynő” nevet: 117 különböző országot látogatott meg, beleértve természetesen a Brit Nemzetközösség valamennyi tagját. Számítások szerint legalább 1.032.513 mérföldet tett meg, amely megfelel a Föld kerületének 42-szeresének. Első hivatalos útja a már fent említett kenyai látogatás volt, az utolsó pedig 2015-ben Máltára vezetett, ahol házasságuk első éveiben is éltek.

II. Erzsébet nevéhez jelentős történelmi utazások is kapcsolódnak. Ő volt az első brit uralkodó, aki Kínában járt (1986), illetve aki egy évszázadnyi kihagyás után az Ír Köztársaságba látogatott (2011). Sosem járt azonban Izraelben vagy férjére, Fülöp hercegre való tekintettel Görögországban (a görög származású hercegi családot korábban száműzték). Uralkodásának alapvető eleme volt az utazás. Jól mutatja ezt 1953-as karácsonyi beszéde, melyet Új-Zélandról sugároztak világszerte: „Azért indultam erre az útra, hogy a nemzetközösség minél több országát és népét felkeressem. A szándékom az, hogy megmutassam, a korona nem csupán az országok közötti egység absztrakt szimbóluma, hanem egy személyes és élő kapcsolat Önök és énköztem.”

Az utazások jelentős részéhez privát repülőjét használta. 1936-ban, VIII. Edvárd uralkodása alatt állt forgalomba a Királyi Légierő (Royal Air Force) elit állományában a „Király járata”, amely az uralkodót és családját hivatott szállítani mind rövid-, mind hosszútávon. 1952-ben, Erzsébet trónralépésekor, átkeresztelték a „Királynő járatára” (Queen's Flight), és már nem csak hivatalos utakra, hanem oktatási célokra is használták: Edinburgh hercege (Fülöp) pl. 1959-ben kapta meg pilóta engedélyét, és több esetben kapták lencsevégre a pilótafülkében hivatalos útjaik során.

Nyilvánvalóan a repülő a leggyorsabb közlekedési eszköz és bizonyos távolság felett elengedhetetlen, a királynő mégsem szerette igazán. Előfordult, hogy több évnyi kihagyás után ült csak ismét repülőre. Utolsó, 2015-ös máltai utazása után a szigetország tagjai között szívesebben utazott vonattal. A legutóbbi G7 csúcstalálkozóra is a királyi vonattal (Royal Train) érkezett a dél-angliai Cornwallba, de előszeretettel használta elektromos vagy hibrid autóparkját is rövidebb távokon.

Kedvenc utazási formája azonban a hajózás volt. A Royal Yacht Britannia fedélzetén hónapokig utaztak a ’70-es években. Az elegáns mahagóni belsőt kényelmes kanapékkal és fotelekkel tették otthonossá. 40 év alatt – 1997-es „nyugdíjazásáig" – a Britannia 968 hivatalos útra vitte a királynőt. Napjainkban Edinburgh kikötőjében horgonyoz, és évente közel 300 000 látogató keresi fel.

Folytatjuk…

Forrás: Condé Nast Traveler

Ma már egyre ritkábban fordul elő, de régen szinte minden repülőjáraton hallhattuk a felszállás után nem sokkal a kapitány bejelentését: "Hölgyeim és uraim, elértük a 11 000 méteres repülési magasságot."
De vajon miért pont ennyi? Napjainkban a kereskedelmi repülőjáratok 10 000 és 12 800 méter között, a többségük 10 700 és 11 000 méter közötti magasságban repül - tehát a Mount Everest magassága fölött kb. 2 km-rel. Szerencsére, a túlnyomásos kabinoknak köszönhetően, nincs olyan érzésünk, mintha a Mount Everest csúcsán kellene levegőt venni. Ez az alsó sztratoszféra szintje, tehát a légkör felszínhez legközelebbi részének, a troposzférának a felső szomszédja. Ezen a magasságon több szempontból is előnyös a repülés:

1. Üzemanyag-hatékonyság: a ritka légkörben kisebb a repülőgép súrlódása és szélellenállása, így kevesebb üzemanyag szükséges a sebesség fenntartásához. Azonban túl magasra sem érdemes menni, mivel a sugárhajtóműveknek oxigénre van szükségük, és minél magasabbra repül egy gép, annál több üzemanyagot kell elégetnie.

2. Biztonság: igen, a levegőben is van forgalom, így a 11 000 méteres magasságban repülő gépek elkerülik a madarakat, a drónokat és a kisebb légi járművek, köztük a helikopterek pályáját. A repülés iránya is számít, az északkeletre, keletre vagy délkeletre tartó utasszállítók kb. 10 700 méteren, a többi irányba ennél kb. 300 méterrel magasabban repülnek. Az azonos útvonalon haladó járművek pályáját is több szintben tervezik meg, hogy elkerüljék az ütközéseket.

3. Időjárás: fel- és leszállásnál gyakran látjuk az ablakból, hogy az egyik pillanatban még napos ég a következőben esősre/borultra változik (vagy fordítva). Mivel a troposzférában történik a legtöbb időjárási jelenség, célszerű azt "felülről" kikerülni.

4. Turbulencia: bár turbulencia így is előfordul, a 11 000 méteres magasságon jelentősen ritkább ez a jelenség. Amikor egy repülő erős szélbe vagy légtölcsérbe keveredik, a légiforgalmi irányítók gyakran másik magasságot ajánlanak a pilótának.

5. Vészhelyzetek: a nagyobb magasság fontos előnye az extra idő. Amikor egy vészhelyzet miatt kényszerleszállásra van szükség, a 11 ezres magasság jelentősen több időt ad a kapitánynak, hogy megoldja a vészhelyzetet kiváltó oko(ka)t vagy biztonságos helyet találjon a leszállásra.

A fentiek ellenére a 11 000 méter (32 000 láb) nem betonba öntött: a pontos repülési magasságot a gép aktuális össztömege, a légköri viszonyok, a repülés iránya (lásd fent), a turbulencia többi pilóta által jelentett szintje és a repülés időtartama alapján határozzák meg. Bár a kormány a pilóta kezében van, a pontos útvonalat, köztük a magasságot a légiforgalmi irányítók határozzák meg számára. A hatályos törvények alapján a légi járműveknek lakott területek esetén legalább 300 méterrel, személyek, járművek és építmények esetén legalább 150 méterrel magasabban kell repülniük.

forrás: Travel+Leisure

Budapest számtalan kávézóval büszkélkedhet, mindegyik más és más élményt nyújt az odalátogatóknak. Hiába nyitnak azonban egyre modernebb és különlegesebb helyek, van amit egyszerűen nem lehet helyettesíteni: a magyar főváros történelmi kávéházait. Márványlappal díszített asztalok, arannyal szegélyezett tükrök, kristálycsillárok és íves faszékek – a régi világ báját kínálják, amely egyedülálló Közép-Európában.

New York Café

Ahogy belépünk a nehéz üvegajtókon, elénk tárul a New York Café pompája, és azonnal megértjük, miért áll előkelő helyen a világ legszebb kávéházainak listáján. A látványos kávézó nem fukarkodik, igazi gazdagság köszön vissza minden sarokból: aranylevelek, tejfehér márvány és vörös bársony. Ez egy igazi palota, amely egykor a művészek és a nemesség olvasztótégelye volt. Galériájában újságokat szerkesztettek, márványtermeit városi legendák hatják át.

Ruszwurm Cukrászda

A budai Várnegyedben, egy zöld barokk sorházban elhelyezkedő Ruszwurm Cukrászda Budapest legrégebbi kávézója: 1827 óta kínálja ízletes süteményeit. A város többi klasszikus cukrászdájához és kávéházához képest ez a családi kézben lévő létesítmény sokkal szerényebb. Fehérre meszelt falakkal és egy 200 éves cseresznyefa pulttal várja vendégeit.

Az egyszerű belső tér ellenére a Ruszwurm hűséges vendégköre közé tartozott a nemesség is, akik hetente kétszer látogattak el a kávézóba. Manapság nehéz helyet találni hétvégén, de ha sikerül lecsapni egy asztalra, javasoljuk, hogy fogyasszon el egy finom kávét és egy frissen sült süteményt, például Ruszwurm krémtortát vagy Dobos tortát.

Centrál Grand Cafe & Bar 1887

A Centrál Grand Cafe & Bar 1887 nem csupán egy régi kávéház, hanem a 20. század elején Budapest irodalmi életének központi eleme volt. A Centrál Grand Cafe minden szeglete azt a meghittséget árasztja magából, amely anno vonzotta a magyar írókat.

A 20. századi kommunista rezsim alatt ez a híres kávézó évtizedekre bezárt, de a vasfüggöny 1989-es leomlását követően újra megnyílt. 2022-ben újabb felújításon esett át, és bár a kávézóban már nincs meg a sötét faburkolat, amely régimódi hangulatot adott neki, a krém és a pasztell világosabb színpalettája megőrizte klasszikus megjelenését.

Hadik Kávéház

A Bartók Béla úton található Hadik Kávéház egy klasszikus kávéházat varázsol a múltkori Budapest kortárs trendjeivel. Az 1910-es években élte fénykorát, egy szecessziós lakótömb földszintjén nyílt meg, és a 20. század elejének egyik legendás irodalmi kávézójává vált.

Híres magyar írók és újságírók – köztük Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső, akiknek portréi ma is láthatók a Hadik lépcsőházának falfestményén – megfordultak a kávéházban. A téglafalakkal és Edison-izzókkal díszített modern remake ellenére a Hadik nem hagyta el hagyományait, és időnként irodalmi szalonoknak ad otthont.

Gerbeaud

Ez a Vörösmarty téri kávézó és cukrászda 1870-ben nyitotta meg kapuit, és olyan vendégekkel büszkélkedhetett, mint Liszt Ferenc és Sisi. A kristálycsillárok ragyogták be a pazar, damaszttal borított szalonokat. A Gerbeaud megragadja az egykori világ arisztokratikus hangulatát, de nem olyan drámai, mint a New York Café – ehelyett királyibb, bensőségesebb atmoszférája van, ahol egy tortaszelet mellett elnyújtózhatunk egy mahagóni székben.

Kóstolja meg a házi különlegességeket, mint például a Gerbeaud krémtortát vagy a Gerbeaud szeletet! Ha szeretne több mindent is kipróbálni, válassza a Magyar klasszikusok egy tányéron opciót, amely Tokaji desszertborral pazar élményt fog nyújtani!

Művész Kávéház

A Művész, amelyet "kis Gerbeaud" néven is emlegettek, remek alternatívája a klasszikus kávézói élménynek, ha valamivel kedvezőbb áron szeretnénk élvezni ezt a fajta kikapcsolódást. 1898-ban nyitotta meg kapuit Budapest aranykorában, és ma is a nagy Andrássy úton, a Magyar Állami Operaházzal szemben működik.

Az Operához és a Nagymező utcához való közelsége remek helyet ad a barátokkal való találkozásra egy előadás előtt. Amíg vár, kóstoljon meg egy finom kávét vagy válasszon egyet a csodálatos házi sütemények közül!

Forrás: Lonely Planet

A világ leghosszabb, gyalogszerrel is megtehető útja a dél-afrikai Fokvárostól az oroszországi Magadanig húzódik. Megtételéhez nem kell repülőre vagy hajóra szállni. A kb. 37 300 km-es táv legyőzéséhez, a kitartáson kívül, 4492 óra szükséges. Ha napokban szeretnénk számolni, ez 187 teljes napot jelent, non-stop gyaloglással. Ha pihenőkkel is kalkulálunk, napi 8 óra talpalással 561 nap alatt tehetjük meg a távot. Mindezt 17 országon és 6 időzónán keresztül, mind a 4 évaszkot megtapasztalva.

Izland megannyi látnivaló mellett izgalmas kulináris élményekkel is várja látogatóit, amik mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elmenni. Egy-egy fogást csak a legbátrabb utazóknak ajánlunk, mert kell egy kis kurázsi a kóstoláshoz, de a kevésbé merész kalandorok is találnak majd finomságot!

SKYR – Az izlandi joghurt
A Skyr viszonylag ismert termék, több mint ezer éve része az izlandi konyhának. A Skyr egy joghurt állagú tejtermék, ami nagyon hasonlít a görög joghurthoz, de az íze nem annyira markáns. Az izlandiak gyümölcsökkel és tejjel fogyasztják, de népszerű alapját képezi a turmixoknak, fagylaltoknak is. Habár technikailag lágysajtról beszélünk, széleskörben inkább joghurtként hivatkoznak rá.

Lassan sült bárány
Az izlandi juh a világ egyik legtisztább fajtája. Ezeket az állatokat nem etetik gabonával, illetve semmilyen hormon nem jut a szervezetükbe. Tavasztól őszig a szabadban legelésznek és barangolnak, táplálékuk főleg fűből, mohából és bogyókból áll. Az izlandi juhok húsát ínyenc húsként tartják számon, Izland egyik legfinomabb és leggyakrabban használt konyhai alapanyaga. Tradicionális elkészítési módja, hogy a bárányt órákon keresztül alacsony hőfokon sütik és friss fűszernövényekkel ízesítik.

HÁKARL – Fermentált cápa
Hákarl egy hagyományos étel Izlandon. A cápahúst egy bizonyos erjesztési eljárással kezelik, majd négy-öt hónapig a szabadban szárítják. A húsnak van egy jellegzetes ammónia-szaga és halíze, amit nem igazán lehet mással összetéveszteni.
A Hákarlt gyakran kínálják koktélok mellé kockázva, apró koktélpálcikára tűzve. Azoknak, akik először próbálják ezt a fajta különlegességet, azt ajánljuk, hogy az első harapáskor fogják be az orrukat, mert az illata sokkal erősebb, mint az íze! Az első harapás után tegyünk úgy, ahogy a helyiek és igyunk egy-két kortyot a helyi alkoholos italból.

RÚGBRAUÐ – Rozskenyér
Izlandon már hosszú ideje fogyasztják ezt a rozskenyeret. Kéregtelen, sötétbarna és tömény, az íze meglehetősen édes. Vajjal, füstölt lazacos pástétomokkal, hangikjöttel (füstölt bárány) vagy ecetes heringgel, illetve sajttal kiváló. Az izlandiak gyakran eszik köretként halételekhez. Ezt a pékárut a legtöbb helyi élelmiszerboltban megvásárolhatjuk.

HARÐFISKUR – Szárított hal
A Harðfiskur (ami gyakorlatilag kemény halat jelent) egy olyan helyi különlegesség, amit az izlandi lakosok a leginkább szeretnek. Valószínűleg egy külföldinek ez nem annyira csalogató finomság, de Izlandon ez a legnépszerűbb harapnivaló. A szárított hal már évszázadok óta szerves része az izlandi étrendnek magas proteintartalma miatt. Bár önmagában is nagyon kedvelt nassolnivaló, akinek ez így túl száraz, vajasan is fogyaszthatja. 

Pékáruk
Izlandon barangolva mindenképpen be kell ugrani legalább egy pékségbe! Megannyi finomság közül válogathatunk, mi különösen ajánljuk a snúðurt, ami egy puha fahéjas zsemle, általában cukormázzal a tetején. A kleina egy nagyon népszerű skandináv péksütemény, valószínűleg a legkedveltebb szigetországban, így mi is csak arra buzdítunk mindenkit, hogy ne hagyja ki az izlandi látogatása során!

Kóstolja meg velünk Izland ízeit csoportos utazásainkon!

A modern világ 7 csodája között számon tartott és az UNESCO világörökségi listáján is 2007 óta szereplő romváros kétségtelenül bakancslistás helyen áll a legtöbb utazó számára. Az Andok 2000 métert meghaladó vonulatai között meghúzódó, precízen megtervezett inka település évszázadok óta ámulatba ejti a látogatókat. Az alábbi hasznos tudnivalók a Machu Picchu korábbi látogatóinak tollából származnak:

A települést Peru magaslati esőerdei veszik körül. A gyönyörű, dús vegetáció közel 300 orchideafaj és számos ritka állatfaj otthona. A természet védelme érdekében csak a kijelölt útvonalakon lehet a helyszínt megközelíteni (Inca Trail), a jegyeket pedig már 4-6 hónappal a tervezett utazás előtt érdemes megvenni.

Az inka útvonal (Inca Trail) mellett egy jó alternatíva lehet a kőfejtő útvonal (Quarry Trail). A négynapos túra Cuscóból indul és ott is végződik. Némi kitérővel érhető így el Machu Picchu romvárosa, az út is több kihívást tartogat, ezért inkább gyakorlottabb túrázók választják.

A gyalogtúra helyett a kényelmes vonatozást is választhatjuk Cuscóból. Gyorsabban odajutunk így, és közben is élvezhetjük a gyönyörű vadvilágot. A vonatjegyeket online lehet megvásárolni, az indulás előtt legalább 30 perccel kell az állomáson lenni. A Machu Picchu Pueblo állomásról egy rövid buszozással érjük el a romváros bejáratát.

A terület feltárása óta csupán kétszer engedtek légi járművet leszállni. Először a spanyol királyi pár látogatásakor, a ’70-es években, majd egy évtizeddel később a dél-amerikai államfők találkozóján. Ehhez el kellett mozdítani egy hatalmas kőtömböt, amely azonban olyan mértékben megsérült, hogy nem is tudták már helyreállítani a károkat. Onnantól kezdve a kormány nem engedélyezi a légi járművel történő megközelítést.

A látogatók a növényvilág mellett változatos állatvilágot is megfigyelhetnek. Az itt őshonos medvék az egyetlenek a kontinens déli felén, és rendszerint délután bukkannak fel, amikor már kevesebb a látogató és elcsendesedik a romváros. A másik jellegzetes állat a láma, amelyet jól tudtak háziasítani, és bohókás megjelenésükkel kiválóan szórakoztatják a látogatókat. A madarak közül említésre méltó fajok a vörös szirtimadár és az óriás kolibri.

A látogatás tervezésekor figyeljünk arra, hogy a turisták napi száma korlátozott és a jegyek is egy meghatározott időintervallumban érvényesek, reggel 6 és délután 2 óra között.

Annak érdekében, hogy elkerüljék a tömeget, a Machu Picchun négy különböző útvonalat jelöltek ki. Az első kör a bevezető út mentén, a hegycsúcson kezdődik. A második egy hosszabb útvonal, amely a citadellát veszi célba. A harmadik útvonal a földműveléssel kialakított teraszokon vezet, míg a negyediket követve a Szent térre jutunk el.

A Machu Picchut mindig is szigorú szabályok betartásával lehetett látogatni. A rendkívüli régészeti lelőhely védelme érdekében nem lehet bevinni nagyobb méretű táskákat (a bejáratnál találhatók zárható megőrzők), ételt, esernyőt, szelfi botot, és előzetes engedély nélkül nem használható drón sem.

A főbejáratnál jól kiépített látogatóközpont található, étteremmel, büfével és mosdóval, utóbbiért kb. 1 dollárnyi összeget kell fizetni. A házirend szerint a már belépett látogatók egy alkalommal megszakíthatják a túrát, amit érdemes egy mosdószünetre vagy frissítőre felhasználni. A reggeli jeggyel érkezők azonban dél után már nem léphetnek be újra.

Utolsó helyeink októberi perui csoportos utazásunkon: részletek itt.

forrás: thetravel.com

Európában született a "repülési szégyen" mozgalom, talán nem véletlenül: a kontinensünk egy kiterjedt vasúthálózat otthona, beleértve néhány igazán látványos útvonalat, melyek önmagukban megérdemelnek egy ott eltöltött vakációt.
Mutatunk tízet a legszebb európai vasútvonalak közül!

1. Derry-Coleraine, Észak-Írország, Egyesült Királyság

A később útifilmjeiről is elhíresült Monty Python-tag, Michael Palin szerint ez a világ egyik legszebb vonatútja - kell ennél több? A 38 perces út Derryből indulva az északír vidéken kanyargó Foyle folyót követi, mely a Benone Strandnél (a képen) éri el az Atlanti-óceánt. A sínek itt közvetlenül a homokos part mellett futnak - aki ellenállhatatlan vágyat érezne egy sétára a strandon, Castlerockban le is szállhat. Ezt követően a vonat újra visszakanyarodik a belső területek felé, immár a Bann folyó mentén. Az egész Ír-sziget legrégebbi, i.e. 7900-7600 közt lakott települése, Mountsandel Fort is a Bann magaspartján fekszik.

Írországi ajánlataink

2. Firenze-Nápoly, Olaszország

Itáliában még az egyik legfontosabb vasútvonal is szemet gyönyörködtető: az ország fő észak-déli vasúti tengelye Milánótól Nápolyig tart, és bár a felső vége nem túl izgalmas (a Pó lapos síkságain keresztül vezet), de Bolognától Firenzéig hegyi alagutakon, majd onnan délre az egyik "legolaszabb" vidéken utazhatunk át. A firenzei Santa Maria Novella állomásról elindulva megpillanthatjuk a híres Dómot, átrobogunk az Arnón, aztán Toszkána szelíd dombjai következnek, majd Umbria és Lazio. Míg balra az Appenninek festői láncai, jobbra Közép-Itália egyik legszebb ókori eredetű városa, Orvieto (a képen) sejlik fel, melyet a tufába vájt épületekkel még az etruszkok alapítottak. Rómába érkezvén elhaladunk az örök város ókori fala mellett, de ha még a vonaton maradunk, a Vezúv lábánál található Nápolyig jutunk.

Olaszországi ajánlataink

3. Barcelona-Montserrat, Spanyolország

A grandiózus Plaça d'Espanya a kezdőpontja a tengerparti Barcelonától a Montserrat lábáig vezető hajmeresztően szép vonalnak, a horizonton csipkés hegyláncokkal. A katalán tájban kígyózó 37 kilométeres vonal végétől a Cremallera fogaskerekű 1892 óta viszi fel a hegyre a látogatókat egy 11. században alapított bencés apátsághoz. Igazán lenyűgöző élmény, mivel az első 4 kilométeren kb. 550 méternyit emelkedünk, de akár tovább is mehetünk: a Sant Joan fogaskerekű még közelebb visz a csúcsokhoz, a felső állomásáról pedig több túraútvonalon elindulhatunk.

Spanyolországi ajánlataink

4. Semmeringbahn, Ausztria

1854-es megnyitása óta a Semmeringbahnt (mely 1998. óta UNESCO világörökségi helyszín) mindig is a legszebbek között tartották számon. Ráadásul Bécs és Velence között is útbaesik, így kiváló lehetőség azoknak, akik a kontinens e két gyönyörű városa között utaznának. Az osztrák Alpokban, Gloggnitz és Semmering között 40 kilométeren kígyózó vasútvonal 16 alagúton, 15 viadukton és több mint 100 hídon keresztül vezet, de a dolgozók számára épült 57 tipikus korabeli ház is híres. A Semmeringbahn Bécs és az akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia fő kikötőjeként ismert Trieszt összekötése céljából épült.

5. Bohinj, Szlovénia

A közel 1300 km-es szlovén vasúthálózat a szomszédos Olaszországot, Ausztriát, Magyarországot és Horvátországot is öszeköti. A bohinji vonal az egyik leghíresebb: ez kötötte össze Prágát és Triesztet, vagy máshogyan fogalmazva Közép-Európa belső területeit az Adriai-tengerrel. A történelmi jelentőségű vonal 28 alagúttal, köztük egy 5300 méteressel, valamint 65 híddal büszkélkedhet. Egyikük, a Soča folyón átívelő Solkan-híd a világ legnagyobb kőből épült vasúti hídja (a képen).

6. Bergensbanen, Norvégia

Az 1909-ban épült bergeni vonal a norvég fővárost kapcsolja össze a fjordvidék központjával. Nem egy rövid vidéki mellékvonal: a látványos 7 órás utazás során Norvégia fennsíkjait, tavait, a kirándulók által is kedvelt hegyeit érinti. A pálya legmagasabb részén található Finse faluja (a képen) csak vonaton érhető el. Myrdalban átszállhatunk a klasszikus norvég tájon magas sziklafalak, buja zöld növényzet és egy látványos vízesés mellett elhaladó, a fjordparti Flåmba leereszkedő hegyivasútra.

Norvégiai ajánlataink

7. Nizza-Ventimiglia, Franciaország-Monaco-Olaszország

A Földközi-tenger csillogó tengerpartjai és néhány legszebb városa - de nemcsak ezért érdekes, hiszen az alig 50 perces vonatúton három országot is érintünk: Franciaországból indulunk, átlépünk a pici Monacóba, aztán újra Franciaország, végül az olasz határon túl ér véget az utazás. A nizzai Riquier állomásról elindulva Art Deco villák, a fák között fel-felbukkanó tenger, sziklatetőkre épült öbölparti városok és a Côte d'Azur leghíresebb városai következnek, köztük Èze, a citromillatú Menton és Monte Carlo. Amikor a virágzó bougainvillea illata megcsapja az orrunkat, onnan tudjuk hogy átértünk Olaszországba.

Franciaországi ajánlataink

8. Szarajevó-Mostar, Bosznia-Hercegovina

A karakteres bosnyák főváros és a turistaparadicsom Mostar közti út is nagyon látványos, de a két órás vonatút még erre is rátesz: zöld hegyek, tűéles sziklák között vezet a smaragd vizű Neretva völgyében zakatolva.

9. West Highland Line, Skócia, Egyesült Királyság

Ha máshonnan nem, a Harry Potter filmekből biztosan ismerős lehet a 30 méter magas Glenfinnan viadukt. Nem véletlenül ez a világ egyik leglátványosabb vasúti utazása, hiszen a Skót-felföldet szeli át Glasgowból Mallaigig (itt kompra szállva a híresen szép Skye szigetére is áthajózhatunk). Az ablakból a Loch Lomond (a képen), a Trossachs Nemzeti Park és a Ben Nevis csúcsa is látszik, de a Rannoch Moor tőzeglápjánál a gímszarvasoknak is integethetünk.

Skóciai ajánlataink

10. Lidköping-Mariestad, Svédország

A repülési szégyen mozgalom hazájában, Svédországban is találunk látványos vasútvonalakat - a Stockholmtól az északi sarkkörön túli Narvikig vezető a legikonikusabb. Ez azonban igen hosszú és tervezést igényel - ha valami rövidebbet szeretnénk, érdemes Lidköpingtől Mariestadig jegyet váltani. Ez az egyvágányú vonal - melyet a vonatozók 2018-ban Svédország legjobbjának választottak - az ország legnagyobb tava, a Vänern partja mentén kanyarog, amit a Kinnekulle fennsíkra felkapaszkodva magasabbról is megnézhetünk. Télen a vonat ablakából szarvasokat és jávorszarvasokat láthatunk, tavasszal a fennsíkot pedíg medvehagyma borítja.

Svédországi ajánlataink

forrás: CNN Travel