Oslo tömegközlekedése 2023. végére teljesen fosszilis üzemanyag-mentessé válik - októberben bejelentették, hogy a város megmaradt dízelüzemű buszait elektromos hajtásúra cserélik le, így a már meglévő több mint 200 helyett összesen 650 elektromos busz a kiterjedt metró-, vasút-, villamos- és komphálózattal kiegészülve egy 100 %-ban kibocsátásmentes közlekedési hálózatot alkotnak majd - a világon elsőként. A lépés, a klímaváltozásra adott válasz mellett, a légszennyezés csökkentése által a lakosok egészségügyi helyzetének javítását is célozza. Az ENSZ ősszel kiadott jelentése szerint az európaiakat fenyegető legnagyobb közegészségügyi fenyegetés a légszennyezés, mely 2019-ben az Európai Unióban több mint 300 ezer korai elhalálozáshoz járult hozzá. Bár Oslo károsanyag-kibocsátása csökkenőben van, annak legnagyobb részét még mindig a közúti forgalom adja.
Az elektromos buszok beszerzésére a város 500 millió koronát fordít, de a beruházás az illetékesek szerint hosszú távon meg fog térülni: az áruk ugyan egy dízelbuszénak a másfélszerese, alacsonyabb üzemeltetési és karbantartási költségei vannak - ez egy igazi "win-win" szituáció. Bár nem számítanak az utasforgalom növekedésére, a norvég fővárost a lakosok és a látogatók körében egyaránt vonzóbbá fogja tenni. Sirin Stav, a tömegközlekedési hatóság szóvivője szerint "a kibocsátásmentes közlekedés élhetőbb várossá teszi Oslót, kevesebb légszennyezéssel és zajjal".
A környezetvédők szerint azonban az elektromos közösségi közlekedésnek is megvannak a saját ökológiai terhei, különösen az akkumulátorok gyártását és újrafelhasználását illetően - ennek ipara a becslések szerint 2040-re a jelenlegi negyvenszeresére fog nőni. Az akkumulátorgyártáshoz magas kibocsátás, környezeti problémák és emberi jogi visszaélések is kapcsolódnak, így egyre égetőbb kérdés a gyártók elszámoltathatósága és a környezetvédelmi normáknak való megfelelés.
Oslo 2030-ra a világ első közel teljesen kibocsátásmentes városa szeretne lenni - a gyalogos és kerékpáros úthálózat és az épületek energiahatékonyságának javítása által. Nemcsak a főváros, hanem egész Norvégia a zöld közlekedés forradalmára: jelenleg itt a legmagasabb az egy főre eső elektromos üzemű járművek száma, mely a kormány célzott támogatásainak és a töltőhálózat fejlesztésének is köszönhető. Az ország vállalt célja, hogy 2025-től már nem értékesítenek új, belső égésű motoros gépkocsikat.
Az "elektromos forradalmat" a nagy mennyiségben és könnyen elérhető vízenergia is segítette - paradox módon a másik fontos hozzájáruló a kőolaj- és földgáztermelésből származó bevételek. A zöldpárti politikus, Lan Marie Nguyen Berg szerint "nagyon fontos lenne a norvég klímapolitikának, hogy leálljunk a kőolaj- és földgázlelőhelyek keresésével és az új mezők kitermelésével". Elfogadja, hogy a világ egyik legnagyobb kőolajtermelőjének szerepe morális dilemma elé állítja a norvég nemzetet, de véleménye szerint Oslo előremutató elektromos tömegközlekedési modelljét így is érdemes követni. "Ha mindenki kivonja a fosszilis üzemanyagok használatát a közlekedésből, nem marad majd senki, akinek olajat lehet eladni" - tette hozzá.
Valóban ragadós a példa: Norvégián kívül is számos helyen váltanak nagy sikerrel elektromos közösségi közlekedési megoldásokra a klímaváltozás egyre szorongatóbb kihívásainak megfelelve, mialatt a légminőséget és a forgalmi terhelést is javítják. Berlintől Bogotáig, Jakartától Los Angelesig egyre több helyen számíthatnak az utazók, hogy az elektromos közlekedés a következő években fokozatosan egyre általánosabbá válik.
Norvégiai ajánlataink: ITT
forrás: Condé Nast
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.