Elsőre lehetetlennek tűnik, hogy egy országot csupán egy nap alatt bejárjunk, azonban, ha a világ legkisebb államairól beszélünk, mégis lehetséges. Nézzük hát meg hova érdemes egy napos kiruccanásra indulni az országhatáron kívül!

Vatikán
A Vatikán mindössze 0,44 km² területű, és nem csupán a világ legkisebb városa, hanem egyben a világ legkisebb országa is. A New York-i Central Parknál is kisebb állam Róma központjába ékelődött, és a római katolikus egyház fejének az otthonaként szolgál. 1929-ben nyerte el a függetlenségét a lateráni egyezményt követően. Kis mérete és népessége ellenére évente átlagosan 6,88 millió látogatót tudhat magáénak, akik főként zarándoklat céljából érkeznek. A Vatikán falai között láthatjuk többek között a csodás Szent Péter Bazilikát, a Sixtus-kápolnát, a Vatikáni Nekropoliszt és a Vatikáni Kerteket.

Monaco
Monaco (hivatalosan Monacói Hercegség) a második legkisebb ország a világon, mindösszesen 2,02 km² területű. Kedvező adózási feltételeinek köszönhetően a híresek és gazdagok kedvelt helye. Ez a kicsiny ország egyre kedveltebb az utazók körében is, hiszen lenyűgöző tájakkal, extravagáns kaszinókkal egy igazi luxus kiruccanással kecsegtet. Mindezek mellett számos fényűző rendezvény és fesztivál helyszíne, például a híres Monaco Grand Prix-nek.

San Marino
Az olasz Alpok északkeleti oldalon található ország az ötödik legkisebb a világon 61 km² nagyságú területével. San Marino számos egyezmény révén tudta csak elnyerni a függetlenségét, például az 1862-ben az Olasz Királysággal kötött barátsági egyezmény által. Mára már hivatalosan is az egyik legjómódúbb ország a világon, amelyet főként a turizmus gazdasági hatásának köszönhet.

Liechtenstein
Ausztria és Svájc közé ékelődve található ez a kis nemzet. 158 km² területével ez a mikroállam egy demokratikus monarchia (örökletes, de félig alkotmányos). Köszönhetően Liechtenstein gyönyörű alpesi hegyekkel és buja zöld erdőkkel tarkított tájainak, a turizmus virágzó iparág itt. Habár saját repülőtérrel nem rendelkezik, az ország könnyen elérhető a svájci St. Gallen-Altenrhein vagy a német Friedrichschafen repülőtéren keresztül.

Maldív-szigetek
Az Indiai-óceánon úszó Maldív-szigeteket számos korallsziget és atoll alkotja mintegy 298 km²-nyi területen. Ázsia legkisebb országaként folyamatosan vonzza a turistákat kristálykék vizével, fehérhomokos tengerpartjával és izgalmas ökoszisztémájával. A szigetek könnyen elérhetők a világ bármely pontjáról.

Málta
A Földközi-tengeren található szigetcsoport egy kulturális kincsesbánya, amelyre nagy hatással voltak a térség különböző népei. Az ország összesen öt szigetből áll, amelyek összterülete 316 km², így elnyerve a világ tizedik legkisebb országának a címét. Az öt sziget közül csak Málta, Gozo és Comino lakott, amelyek mindegyike híven őrzi a nemzet történelmét különböző emlékműveken keresztül.

Forrás: travelandleisureasia.com

Gondolta volna, hogy a világ legöregebb szállodái több száz éve változatlanul működnek, és felújítást követően is megőrizték az eredeti épületüket és hangulatukat?!

A világ öt legrégebbi szállodája a következő:

1. Nishiyama Onsen Keiunkan (Japán): 705-ben alapították, és több mint 1300 éve működik. A Guinness-rekordok könyve szerint ez a világ legöregebb szállodája. Az alapítók leszármazottjai viszik az üzletet 52 generáció óta. Bár az 1990-es években egy nagyobb renoválást hajtottak végre, küllemében a szálloda eredeti állapotát állították helyre. A hotelszobákhoz csatolt merülőmedencéket szintén tradicionális módon alakítottak ki, illeszkedvén az onszen, vagyis a hagyományos japán termálfürdő szellemiségéhez.

2. Hoshi Ryokan (Japán): 718-ban nyitotta meg kapuit, és 46 generáció óta ugyanaz a család üzemelteti. A legenda szerint a Hakusan-hegy istene meglátogatott egy buddhista papot, és azt mondta neki, hogy keressen meg egy föld alatti meleg forrást egy közeli faluban. Megtalálták a meleg forrást, és a pap arra kérte tanítványát, egy favágó fiát, Garyo Saskirit, hogy építsen és vezessen egy gyógyfürdőt a helyszínen. Ez a család azóta is vezeti a szállodát Komatsuban.

3. Zum Roten Bären (Németország): 1120-ban épült, és a legöregebb szálloda Európában. A szálloda neve azt jelenti, hogy „A vörös medvéhez”, és a címerén is ez látható. A Zum Roten Bären nemcsak Németország legrégebbi fogadója, hanem az egyik legrégebbi épület is Freiburg alapításának idejéből.

4. The Olde Bell (Anglia): 1135-ben alapították, és a legöregebb fogadó Angliában, a híres Canterbury Tales (Canterbury mesék) egyik helyszíne volt. Az idén 889 éves Olde Bell először 1135-ben nyitotta meg kapuit a közeli bencés kolostor vendégházaként. A Sanctus harang megszólalása több száz éven át jelezte a szerzeteseknek, hogy egy fontos látogató érkezett a faluba, és éppen a Temze melletti szerzetesi menedékhelyükre tart. A Sanctus Bell még mindig a The Olde Bell ajtaja fölött lóg, az utazók üdvözlésének és felüdülésének jele. Az Olde Bellnek hosszú története során számos tulajdonosa volt, de a sok tulajdonosváltás ellenére továbbra is őrzi Szent Benedek hagyományait – az utazók és idegenek igazi vendégszeretetét.

5. The Maids Head Hotel (Anglia): 1287-ben nyílt meg, és a legöregebb szálloda Norwich városában. A szálloda neve Szűz Mária fejét jelenti, és a címerén is ez látható. A Maids Head Hotelnek is hosszú és gazdag története van. Norwich első normann püspökének, Herbert de Losingának itt volt az eredeti palotája, így 1090-es évek közepe óta folyamatosan vendéglátásra használják a helyszínt.

Ezek a szállodák mind büszkék a hosszú történelmükre, és sok érdekes történetet mesélhetnek el a múltból.

Forrás: wikipedia.org, nlc.hu, erdekesvilag.hu, foldjaro.hu, velvet.hu

A Himalája magas láncai között elterülő bhutáni királyságban - ahol a sikert bruttó nemzeti termék (GNP) helyett bruttó nemzeti boldogságban mérik - 1974. óta fogadnak látogatókat. Az ország az alacsony volumenű, nagy értékű turizmus fejlesztésében érdekelt, így igen keveseknek adatik meg, hogy találkozzanak a mindennapi Bhutánnal - a következő képeken megmutatjuk, hogyan kell elképzelni ezt a különleges országot.

1. Anya és fia sétálnak egy számtalan imazászlóval feldíszített hídon. Az ország népességének háromnegyede a vadzsrajána buddhizmus követője.

2. Papírból írt mantrák ezreit tartalmazó imakereket forgat egy remete Punakha egyik gazdagon díszített templomában. A helyiek hite szerint egy ilyen imamalom megtekerése olyan, mintha a rajta lévő mantrákat ezerszer elmondanánk.

3. Bár az üzletek kirakataiban modern termékek várják a vásárlókat, az építészetben továbbra is a hagyományos stílus a közkedvelt. Bhután 1999-ig nagyrészt mentes maradt a nyugati hatásoktól - ebben az évben vezették be a telefont és az Internetet.

4. Egy kereskedő kínálja portékáját Thimphu egyik bazárjában. A helyi valuta, a ngultrum 1974-ben került bevezetésre, ezt megelőzően az indiai rúpia volt használatos.

5. Helyi szerzetesek maszkban adják elő a cham nevű táncot az ország középső részén található Bumthangban. A városok helyi ünnepein, a tshechukon történelmi és vallási témájú előadásokat is bemutatnak.

6. A Drukyel dzong (erődkolostor) romjai magasodnak a nyugat-bhutáni Paro egyik dombján. A kolostor az 50-es években egy tűzvészben semmisült meg - napjainkban turistalátványosság.

7. Buddhista szerzetes igazítja a köntösét a kolostorba való belépés előtt. A királyság mélyen gyökerező buddhista hite is hozzájárult a bruttó nemzeti boldogság bevezetéséhez - a bruttó nemzeti termék helyett - a fejlettség mérését szolgálva.

8. Hívő hajtja az imamalmokat Thimphuban. A hagyományos kultúra, köztük a népviselet még manapság is a mindennapok része.

9. Iskolások várják a buszt Punakha dzongjánál. Az országban kb. 18 működő dzong található, amelyek a körzetük vallási és közigazgatási funkcióit is ellátják.

10. A vidéki tájak szokásos elemei a teraszos rizsföldek. Az országban évszázados, gépesítetlen mezőgazdasági módszereket használnak.

11. Katonák masíroznak egy zászlófelvonáson a fővárosi Tashichho Dzongban. Az ország korábban abszolút monarchia volt, de egy 2008-as reform óta alkotmányos monarchia.

12. Helyiek figyelik a Tashichho Dzong esti látképét. Az 1216-ban alapított szentélyek, templomok és közigazgatási épületek tömbje a királyság hatalmi központja.

13. Imazászlók lógnak a Taktsang Palphug (Tigrisfészek) közelében található kilátópontnál. A régi kolostor, mely az ország jelképének tekinthető, számos bhutáni zarándok úti célja.
 

Tartson velünk a Mennydörgő Sárkány Birodalmába, az egyedülálló Bhutánba októberi csoportos utazásunkon! Részletek ezen a linken.

forrás: Condé Nast Traveler

Bolygónk hihetetlen változatos élőhely. Ha azt gondolta, a kisujjában van minden tudás vele kapcsolatban, most néhány meghökkentő adattal cáfoljuk meg azt.

Nem a Mount Everest a Föld legmagasabb hegye

Kétségkívül a Mount Everest a világ legismertebb magashegységének csúcsa, melyet évente tucatnyian próbálnak meghódítani, akár életüket kockáztatva is. Míg valóban a legmagasabb tengerszint feletti magassággal büszkélkedhet, más számítások szerint a Hawaii-szigeteki Mauna Kea ezt mégis felülmúlja. Tengerszint feletti magassága ugyan csak 4130 méter, a Csendes-óceánban található lábától a felszínre törő csúcsáig már 9840 méterre taksálják a szakértők, amivel majd’ egy kilométert ver a Mount Everestre.

Alaszka az Egyesült Államok legkeletibb és egyben legnyugatibb tagja is

A térképet böngészve nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy Alaszka az USA egyik nyugati határa, vagyis legnyugatibb állama. Azonban olyan mélyen kinyúlik nyugat felé, hogy a legtávolabbi pontja – nevezetesen a Semisopochnoi sziget – valójában már a keleti féltekén található.

Oroszország az időzónák hálójában

Még ha tisztában is vagyunk Oroszország hatalmas kiterjedésével, meglepő tény, hogy 11 időzónát „birtokolnak” a 24-ből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amikor nyugaton felkenek, keleten már vacsorához terítenek.

Ennél is meglepőbb lehet, hogy Franciaországban még több időzóna használatos, köszönhetően a Föld különböző szegleteiben található tengerentúli területeknek.

Tegnap sziget és Holnap sziget

Az USA és Oroszország között fekszenek a Diomede-szigetek, melyeken a két ország osztozik. Nagy Diomede Oroszországhoz, Kis Diomede az Államokhoz tartozik, és köztük húzódik a Nemzetközi Dátumvonal. Bár alig néhány óra alatt áthajózhatunk egyikről a másikra, 20 órányi időeltolódás van a két sziget között.

A világ leghosszabb országneve

Az Egyesült Királyság hivatalos neve angolul „United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland” (Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült királysága), és ezzel a rekordot tartja az országnevek hosszúságában. Ez azonban nem mindig volt így. Egykoron Líbia volt a csúcstartó 63 karakterrel, 2013-ig ugyanis Al Jumahiriyah al Arabiyah al Libiyahash Shabiyah al Ishtirakiyah al Uzma volt a hivatalos neve.

57 másodperc – a világ legrövidebb repülőútja

Hogy miért létezik, és miért van használatban, kevesen tudják, de ha kipróbálnánk a világ legrövidebb kereskedelmi repülőútját, a skóciai Westray és Papa Westray között megtehetjük. A 27 km-es távot kb. 57 másodperc alatt tehetjük meg, időjárástól függően.

Szudánban több a piramis, mint Egyiptomban

Az ókori piramisok hallatán biztosan Egyiptom jut eszünkbe először, hiszen ki ne hallott volna a híres gízai piramisokról. Szudánban mégis kétszer annyi ilyen építményt találunk. A núbiai Kushite királyságban 200-255 piramis épült, ami jelentősen több az egyiptomi 138-nál. Ma a szudáni Meoréban látogathatók az ősi és helyreállított piramisok.

Peru úszó szigete

Peru déli részén, a hegyek között húzódik a Titicaca-tó, ahol egy helyi törzs nádból épült szigetekre telepítette otthonait. A nádkötegek egymásra halmozásával létrehozott szigetek nem csak lebegnek, de számos építmény súlyát is képesek megtartani. Puno település úszó szigeteinek célja egykor az volt, hogy könnyű menekülési lehetőséget biztosítson a lakóknak. Az idő azóta sem fogott rajta, és a kezdetektől többé-kevésbé változatlan formában élnek itt az emberek.

forrás: exploredplanet.com

Hollandia a tulipánok, szélmalmok, csatornák, fapapucsok és a „coffee shop”-ok hazája, de ennél sokkal több: az alábbi 11 érdekességet még talán Ön sem hallotta az országról!
 

1. A világ legmagasabb férfijai

A világ legmagasabb emberei Hollandiában élnek: a nők átlagos magassága 171 cm, a férfiaké 183 cm – utóbbi a katonai archívumok alapján az elmúlt 200 évben 20 cm-rel nőtt. Az okok ismeretlenek, de egyesek a hollandok genetikájának, az általánosan jó egészségügyi ellátásnak, az alacsony jövedelmi különbségeknek, ill. a sajtokban/tejtermékekben gazdag étrendnek tulajdonítják.

2. A világ legnagyobb virágexportőre

Hollandiát jó okkal "a világ virágboltjának" is hívják: a globális virághagyma-termelés 80 %-áért felelősek, mely a királyság bruttó hazai termékének (GDP-jének) 5 %-át adja. A tulipánfarmokon - melyek összterülete kb. 11 ezer hektár - évi 4,3 milliárd hagymát termesztenek. Ráadásul a virágok jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, sokezren látogatnak az országba tavasszal. A leghíresebbek Haarlem virágmezői és Keukenhof, a világ legnagyobb virágoskertje, ahol kb. 800 tulipánfajtát lehet megcsodálni.

3. Amszterdamban több mint 1200 híd található

A karakteres metropolisz hídjai a város ikonjai: a 165 csatornát összesen 1281 híd köti össze. A Reguliersgracht és Herengracht mellett sétálva akár egyszerre 15 hidat is láthatunk.

4. A világ legnagyobb medvecukorfogyasztói

Az egyik legédesebb érdekesség: a hollandok átlagosan 2 kg medvecukort habzsolnak be évente - azaz összesen kb. 32 ezer tonnát. Az országban több mint 80 különféle medvecukrot (hollandul "drop") kóstolhatunk meg.

5. Az ezer szélmalom országa

Nem meglepő, hogy a szélmalmokról elhíresült országban több mint 1000 szélmalom található. Nagy részüket gabonaőrlésre vagy a lecsapolt területek kiszivattyúzására használták, mára azonban csak kis hányaduk üzemel eredeti funkciója szerint. Talán a Rotterdam melletti Kinderdijkban (világörökségi helyszín) látható 19 hagyományos szélmalom a leghíresebb, de a Zaanse Schansban találhatóakat is sokan keresik fel.

6. Az otthonszülés még mindig népszerű

Az otthonszülés a fejlett országok közül még mindig Hollandiában az egyik legnépszerűbb: 1990 óta változatlanul kb. 30 % az aránya. Ennek részben az az oka, hogy az otthonszülést a társadalombiztosítás teljes egészében támogatja, viszont a kórházban szülést - hacsak nincs egészségügyi indoka - nem minden esetben. A bábákat is az állami rendszer biztosítja és a közegészségügyi szűrőprogram is igen hatékony.

7. A naranccsá lett sárgarépa

A sárgarépa a középkorban még fehér, lila vagy halványsárga volt - akkor hogyan lettek narancssárgák? Amikor Orániai Vilmos (Willem III van Oranje) segítségével a hollandok elnyerték függetlenségüket a spanyol koronától a 17. században, a helyi gazdák a király tiszteletére célzottan narancssárgává nemesítették a répát. Az új szín nagyon népszerűvé vált - a mai napig ez az ország és a királyi család hivatalos színe. A nemzeti fociválogatott tagjai ugyanúgy narancsba öltöznek, mint a hollandok nemzeti ünnepükön, a Király Napján.

8. A kerékpáro(so)k Mekkája

Hollandiában kb. 22 millió kerékpár található, átlagosan tehát fejenként 1,3, mivel sokaknak kettő is van - természetesen ebben is világelsők. A biciklizés itt az élet szükséges része, és részben emiatt az ország a legegészségesebb nemzetek toplistáiban mindig előkelő helyen végez. A hollandok átlagosan 2,9 km-t tesznek meg keréken naponta és az utazások negyede bonyolódik kerékpáron (szemben például az Egyesült Királysággal, ahol csak kb. 2 %-a). Sokan "bakfiets"-cel, egyféle talicskával keresztezett kerékpárral viszik a gyerekeket az iskolába, de bevásárláshoz is tökéletes. Mivel az ország döntő része sík terület, Dániával együtt az európai kontinens legkerékpárbarátabb országának tartják.

9. Európa legnagyobb pubja

A groningeni Drie Gezusters (Három nővér) a kontinens legnagyobb pubja és mint ilyen, a nemzeti örökség része. Remélhetőleg a toalettek számában is a toplista tetején áll...

10. A gin feltalálói

A gint (jenever) a 16. században a hollandok találták fel és ők mutatták be a briteknek, ami Orániai Vilmos uralkodása során vált népszerűvé a szigetországban, majd napjainkra az egész világon.

11. A világ legrégebbi nemzeti himnusza

A holland nemzeti himnusz, a Wilhelmus dallama 1569 és 1572 között született, így ez a világon a legrégebbi nemzeti himnusz (bár csak 1932-ben választották azzá). A szövege szintén legalább 400 éves, melyben az országra régi nevén "Dietse Bloed"-ként hivatkoznak.


Látogassa meg velünk az izgalmas Hollandiát tavaszi csoportos útjainkon! Részletek ezen a linken.

forrás: trafalgar.com

Az Ecuadorhoz tartozó nemzeti park és tengeri rezervátum ma is aktív és folyamatosan változó vulkanikus terület, egy „élő múzeum és az evolúció kirakata”. A szeizmikus tevékenységek és a szigetek elszigeteltségének köszönhetően az endemikus fajokban gazdag szigetcsoporton a Föld teljesen egyedi állataival találkozhatunk: galapagosi óriásteknősöket, leguánokat, pingvineket kerülgethetünk, madárkülönlegességeket, mint például a kéklábú szulákat, albatroszokat vagy a Darwin-pintyeket leshetünk, a tengerben óriásfókákkal, manta rájákkal és trópusi halakkal úszhatunk.

• Az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoport 19 nagyobb és számos kisebb szigetből áll, bár ez a szám az aktív vulkáni tevékenységnek és a folyamatos geológiai változásoknak köszönhetően máig vitatott.
• A szigetek szárazföldi részének 97%-a nemzeti park, a környező óceán pedig UNESCO bioszféra-rezervátum.
• A szigeteken sosem élt őslakos nép, egy véletlen felfedezést követően tengerészek, bálnavadászok és kalózok használták bázisként és búvóhelyként.
• A szigetek közül csak négy lakott, összesen 28 000 lakossal.
• Mindegyik szigeten van olyan endemikus állat- és növényfaj, amely nem található meg sehol máshol a világon, de a többi szigeten sem.

• A szigetek nevét adó (galápago = lovasnyereg) és ikonikus galápagosi óriásteknősök jóval több mint egy évszázadot is megélnek, és akár egy évig is képesek élelmet nélkülözni.
• A népszerű és fotogén kéklábú szulák mellett élnek itt vöröslábúak is, színüket étrendjük is befolyásolja.

• Az egyetlen hely az északi féltekén, ahol természetes élőhelyükön lehet látni pingvineket.

• A galápagosi leguánok az egyedüli gyíkok a világon, melyek megtanulnak úszni, és szinte csak algával és hínárral táplálkoznak.

• A kutatók úgy vélik, hogy a zöld tengeri teknős olyan ősi faj, amely együtt úszott és sétált a dinoszauruszokkal.
• 800 puhatestű faj és több mint 400 halfaj él itt, ebből több mint 50 endemikus faj.
• A szigeten élő állatok alig félnek az emberektől, így szigorú szabály szerint a megengedett két méteres biztonságos távolságot betartva nagyon közeli barátságot köthetünk az ott lakókkal.
• A szigeten a nappalok és az éjszakák egyforma, 12-12 óra időtartalmúak.
• Napi 12 órás napsütés jellemzi, és egész évben mérsékelten meleg időjárása miatt bármelyik évszakban látogatható.
• Az Egyenlítőn átnyúló fekvésével és fényszennyezés mentes esti égboltjával ritka lehetőséget kínál az északi és a déli félteke csillagképeinek egyidejű megtekintésére is.

Csoportos utazásunk részletei a Galápagos-szigetekre itt találhatók.

forrás: metropolitan-touring.com és globotreks.com

Vannak utasok, akik már egy 2 órás repüléstől is kikészülnek. Mások akár a 10 órás utakat is kitűnően viselik. Úgy tűnik tehát, hogy egyéntől függ, mit ítélünk meg hosszú repülőútnak.

A tények azonban önmagukért beszélnek. A hosszú távú repülés egyre hatékonyabbá válik, és a világ szinte bármely pontjára eljuthatunk 24 óra alatt. A légitársaságok, a repülőgéptervezők és -gyártók folyamatos versenyben állnak egymással, hogy az éppen aktuális „leghosszabb repülőút” címet megszerezzék maguknak.
De hogyan képesek erre a mai modern repülők? A kulcs az egyre könnyebb anyagok használatában és a hajtóművek megbízhatóságában rejlik. A két hajtóműves, hosszútávú géptípusoknak, pontosabban azok hajtóműveinek egy szigorú szabályrendszernek kell megfelelniük, ez az ETOPS. Az adott útvonalon, a hosszú, óceán feletti repülések miatt csak az arra engedéllyel rendelkező utasszállítók közlekedhetnek. A szabályozás kiterjed pl. arra, hogy a hajtóműnek mennyi órát kell működnie 0 meghibásodással, illetve arra is, hogy legfeljebb hány órányi repülőútra lehetnek az útvonal során a kitérő (az egyik hajtómű meghibásodása esetén megközelíthető) repülőterek.

Lássuk a nemrég számba vett 10 leghosszabb kereskedelmi légi járatot:

10. Manila – New York JFK, Philippine Airlines

A Fülöp-szigetek fővárosából, Manilából New Yorkba röpke 17 óra 15 perc alatt eljuthatunk. A 13 712 km-t ultrahosszú hatótávú A350-900-as vagy Boeing 777-300ER típusokkal repülik.

9. Sydney – Dallas, Qantas

A 13 800 km-es távot 17 óra 20 perc alatt teszik meg a Boeing 787 Dreamlinerek. Az útvonalat 2014 óta repüli az ausztrál légitársaság.

8. Houston – Sydney, United Airlines

A 2018 óta közlekedő járatot szintén Dreamlinerekkel teljesíti az amerikai légitársaság, melyek 17 óra és 35 perc alatt küzdik le a 13 900 km-es távot.

7. Bangalore – San Francisco, Air India

Az indiai IT-főváros és az USA nyugati parti metropolisza közötti légi összekötetés 2022 végétől létezik. A repülési idő majdnem eléri a 18 órát, a táv pedig már meghaladja a 14 000 km-t.

6. Szingapúr – Los Angeles, Singapore Airlines

A Singapore Airlines az idei év legjobb légitársasága címet is birtokolja. A 2018 óta fennálló légi összeköttetést A350-900-as típusokkal biztosítja, melyek 17 óra 50 perc alatt teszik meg a 14 114 km-es utat.

5. Auckland – Dubaj, Emirates

Az Emirates az Öböl-térség vezető légitársasága, kizárólag nagy hatótávú és nagy kapacitású gépekkel rendelkezik. Az új-zélandi Aucklandbe 2016 óta üzemeltet közvetlen járatot, a 14 200 km-es távot A380-800 típussal repüli, 17 óra 25 perc alatt.

4. Auckland – New York JFK, Air New Zealand

Az Air New Zealand és a Qantas közös üzemeltetésű járata 2022 óta foglalható. A táv 14 207 km, melyet 17 és fél óra alatt gyűrnek le a Boeing 787 Dreamlinerek.

3. Melbourne – Dallas, Qantas

2022 decembere óta van közvetlen légi összeköttetés az ausztráliai Melbourne és a texasi Dallas között. A Boeing 787-9 Dreamlinerek 17 óra 35 perc alatt teszik meg a 14 471 km-t.

2. Perth – London-Heathrow, Qantas

Az ausztrál Qantas a dobogó 2. helyét is megszerezte 14 500 km hosszú járatával. A Dreamlinerek 2018 óta repülik a távot, méghozzá 17 óra 25 perc alatt.

1. Szingapúr – New York-JFK vagy Newark, Singapore Airlines

A világ jelenleg leghosszabb repült útvonalát a Singapore Airlines kötelekébe tartozó A350-esek teljesítik. A hossza 15 348 (JFK) ill. 15 343 km (Newark), amelyet mindkét esetben 18 óra 50 perc alatt tesznek meg.

Hozzá kell tenni, hogy az eddigi leghosszabb, megszakítás nélküli légi járatot az Air Tahiti Nui teljesítette 2020 márciusában. A Papeete – Párizs járat rendszerint egy Los Angeles-i technikai leszállással üzemelt, ezt azonban az éppen kitörő pandémia miatt nem lehetett beiktatni. Így az egyhuzamban megtett táv 15 715 km volt.

A sorrendet, illetve a rekordot hamarosan új útvonalak fogják felborítani: 2025-ben tervezi indítani a Qantas a közvetlen Sydney-London (17 016 km) és Sydney-New York (16 013 km) járatait.

forrás: travelnews.ch, aeropark.hu

1. Sokkal biztonságosabb, mind gondolnánk.

A 21. század elején drogkartellek közötti leszámolásokról és gerilla háborúkról szóltak a kolumbiai hírek, amelyre a népszerű Netflixes sorozat, a Narcos is ráerősített. Valójában az utóbbi évtizedben hihetetlen változáson ment keresztül az ország, a drogkartelekkel leszámoltak, az utcai erőszak szinte teljesen eltűnt, a fontosabb gerillamozgalmakkal kiegyezett a kormányzat, így az ország túlnyomó része ma már meglepően biztonságosnak számít.

2. A tömegturizmus még nem fertőzte meg az országot, sok a (viszonylag) érintetlen terület – egyelőre.

Kolumbiát most kezdik felfedezni a külföldi utazási ügynökségek, „felkapott” utazási célpontnak számít, az ország egyre előkelőbb helyen szerepel a TOP utazási desztinációk között. Az éttermekben, múzeumokban jellemzően helyiekkel vagyunk körülvéve, a látványosságoknál nem kell végtelen sorokat kiállnunk.

3. Bogota, a vibráló világváros.

Aki akár csak 5 éve járt Bogotában, rácsodálkozik a szembetűnő változásokra: a rengeteg nemrég nyílt bárra és étteremre, a bájos kis butikhotelekre. A koloniális és a modern, kortárs művészeti alkotásokra, a Montserrat hegyéről évezett panorámára, vagy a végtelen fajtájú trópusi gyümölcsöt-zöldséget kínáló Paloquemao-piacra.

4. A természet és a gasztronómia sokszínűsége a „Kávé háromszögben”.

Az Andok szelídebb lejtőin elterülő Kávé régió nemcsak világklasszis kávéjáról, hanem a változatos és buja vegetációjáról is ismert. Egy kávéültetvényen történt látogatás során az elmaradhatatlan kóstolás mellett megismerhetjük a kávékészítés titkait is a cserjétől a csészéig.

5. A Valle de Cocora, az óriás viaszpálmák hazája.

A kávérégió közvetlen szomszédságában található Cocora-vögy az óriás viaszpálmák hazája. Az akár 60 méteresre is megnővő karcsú faóriások jelentőségét mutatja, hogy az ország címerében is megtalálhatók. A völgy Kolumbia egyik legnépszerűbb természeti látványossága, ahol az attraktív pálmaligetek mellett közelebbről megismerhetjük a köderdők és a magashegyek élővilágát is.

6. Cartagena, a karibi világ koronagyémántja.

Kolumbia legismertebb karibi nyaralóhelye igazi ékszerdoboz: gyönyörű, jól karban tartott koloniális óvárossal, színpompás házakkal, üzletekkel, hotelekkel. A kalandos történelmű karib-tengeri kikötővárost az UNESCO is oltalma alá vette. Látogassunk el a hatalmas San Felipe erődbe, majd a La Popa kolostorba, amely egyben a város legszebb kilátópontja. Később sétálgassunk az örökké élettel teli városfalon, vagy csak vesszünk el a vibráló kis utcák labirintusában.

7. Egyedülálló graffitiművészet.

Miután az önkormányzatok az elmúlt évtizedben dekriminalizálták a graffitizők tevékenységét, az utca művészei birtokukba vették a nagyvárosok szabad falfelülteit. Bogotá vagy Medellin egyes negyedei így változtak szabadtéri művészeti galériává. Egyik-másik „utcaművész” mára világhírű alkotóvá nőtte ki magát, de színpompás alkotásaik örökre velünk maradnak a nagyvárosok utcáin.

8. Medellin város – a megújulás jelképe.

Az Örök Tavasz városa, Medellín (ejtsd medizsín). Az ország második legnagyobb városa a 80-as években még a helyi drogkartellről volt ismert, de mára már megszabadult Escobar rossz szellemétől. Jelentős összegeket költöttek infrastruktúrára, oktatásra és öko-programokra, melyek nyomán a kontinens egyik legvirágzóbb központjává, a turisták által felkapott célponttá vált. Ottjátunkkor betekintést nyerhetünk ebbe a példaértékű átalakulásba, ha ellátogatunk az egykori nyomornegyedbe, a Communa 13 favellába. A hely ma már a turisták kiszolgálásából él, rengeteg helyi művész kínálja portékáját, hangulatos kávézók, bárok kérik figyelmünket, melyre azonban a színpompás graffitik vagy a favella tetejéről elérhető pazar kilátás is igényt tart. A fejlődés csalhatatlan jele a favellát behálózó mozgólépcső-hálózat és a városban található számtalan kötélpályás felvonó ("Metrocable") is.

9. A Tayrona Nemzeti Park, a Karib-tenger parvidékén.

A nemzeti park buja őserdőkkel szegélyezett lenyűgöző tengerpartjai igazi karibi hangulatot árasztanak. A képeslapra kívánkozó partszakaszokat – ahol természetesen meg is mártózhatunk a Karib-tenger kellemes habjaiban - majmok és papagájok „énekétől” hangos erdőségek kötik össze.

10. A csodálatos kolumbiaiak.

Kolumbia lakói a világ legbarátságosabb emberei közzé tartoznak, akik rendkívüli figyelemmel és kedvességgel fordulnak a külföldiekhez. Izgatottan fognak nekünk mindent megmutatni, elmesélni vagy készséggel segíteni – ha akarjuk, ha nem. Laza, életvidám emberek, akik mindig készen állnak egy kis mókára, de szerfelett büszkék is az országukra, kultúrájukra, történelmükre.

+1. Pont van egy szervezett utazásunk Kolumbiába:

Kolumbiai gyöngyszemek – az Andok lejtőitől a karibi partokig

forrás: almazjourneys.com

A serpa szó említése legtöbbünkben a következő képet idézi fel: csomagok halma alatt roskadozó ázsiai vonású ember, aki botjára támaszkodva kíséri a Himalája legmagasabb csúcsaira a hegymászókat. Tényleg csak ennyit jelentene serpának lenni vagy ennél többről volna szó?

Bizony, sokkal többről. A serpa ugyanis nem foglalkozást jelöl, hanem nemzetiséget. Azok a serpák, akik a köztudatban élnek, csak kis részét képezik társadalmuknak. Munkájuk áldozatkészséget és kitartást kíván, és gondolhatnánk, hogy egy-egy hegymászó csúcsra segítéséért cserébe méltányos a 4000 dollár körüli fizetés, azonban ez messze nem nevezhető „jó pénznek” annak fényében, hogy ezért az életüket kell kockáztatniuk. Nem is beszélve arról, hogy egy nyolcezrest nem lehet akárhányszor megmászni egy évben, tehát korlátozott a bevételszerzési lehetőség.

A serpák lélekszáma 150 ezer fő körül mozog - körülbelül ennyien élnek ma Miskolcon. Mintegy harmaduk Nepál területén él, a többi serpa Tibetben, Bhutánban és Indiában.

A serpa szó jelentése: keleti. Arra utal, hogy a XII. században az akkor még nomád életmódot folytató népnek Kelet-Tibetből egy nála harciasabb nemzet elől el kellett menekülnie. Először a mai Tibet Tingri tartományában telepedtek le, de onnan is elüldözték őket, így érkeztek meg az onnan délebbre fekvő nepáli lakóhelyükre.

Nyelvük a tibeti nyelv egyik nyelvjárása. A tibeti nyelv a legtöbb ázsiai nyelvhez hasonlóan tonális, ami azt jelenti, hogy már attól megváltozhat egy szó jelentése, ha egyik magánhangzóját más hangmagassággal képzik.

Tibet lakóinak többségéhez hasonlóan a serpák a tibeti buddhizmus követői, vallásukat a sámánizmus és a népi hiedelmek világa teszi színesebbé. A legmagasabb hegyekre egy-egy istenségként tekintenek, a Mount Everestet a nyelvükön Csomolungmának hívják, amely azt jelenti: „világ anyja”.

A serpák többsége növénytermesztéssel és állattartással foglalkozik. A Himalája 3000 és 4300 méter közötti vonulataiban találjuk kis lakosságú falvaikat. Az időjárás ezen a vidéken olyan zord, hogy november és február között semmilyen munkát nem lehet végezni a hó lepte tájon (a nyári maximumok is csak 13 °C körül vannak). Így télen a gyerekek és a felnőttek az alacsonyabban fekvő városokba költöznek, hogy iskolába járhassanak, illetve munkát vállaljanak, az idősebbek pedig otthon maradnak. Márciusban a talaj felengedésével megkezdődnek a mezőgazdasági munkálatok, amelyek egészen október végéig tartanak.

Végezetül még egy érdekesség: a serpáknak van egy különleges testi tulajdonságuk. Vérük hígabb, kevesebb hemoglobint tartalmaz. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez nem jelent-e hátrányt ilyen magasságban, ahol egyébként is ritka a levegő. A természet azonban nagyon agyafúrt. A hígabb vér kevésbé tud besűrűsödni, így kisebb az esélye érelzáródásnak vagy más érkatasztrófának. Ráadásul, ha a vér hígabb, a szívnek kevesebb munkát kell végeznie, nem terhelődik túl a keringési rendszer és biztosított a szervezet oxigénellátása.
Született hegymászók.

Tartson velünk következő nepáli utunkra! Részletek és foglalás ezen az oldalon.

forrás: mimicsoda.hu, wikipedia.hu, index.hu

Üdvözöljük Észak-Európában, számtalan utazó bakancslistás célpontján! De mennyit is tudunk valójában erről a régióról? Most felfedünk pár érdekes tényt ezekről az országokról, amik akár egy kvízesten is jól jöhetnek.

1. Skandinávia tulajdonképpen három országot takar: Dániát, Norvégiát és Svédországot. Egyes értelmezések szerint Finnország és Izland is ide tartozik, de tágabb értelemben őket már inkább az északi államok részeként tartjuk számon. A Feröer szigetek, Grönland és az Åland-szigetek szintén részesei az északi együttműködésnek, velük együtt már Északi Tanácsról beszélünk.

2. A skandinávok többé-kevésbé megértik egymás nyelvét. Mindhárom nyelv szorosan kapcsolódik olyan értelemben, hogy gyökereik a viking korra nyúlnak vissza. A dialektus és az erős akcentus azonban megbonyolíthatja a dolgokat olyannyira, hogy amikor a dánok, norvégok és svédek találkoznak, sokszor inkább angol nyelven folyik az értekezés.

3. A skandinávok remekül beszélnek angolul. Manapság a legtöbb gyerek Dániában, Norvégiában és Svédországban úgy cseperedik fel, hogy legalább részben kétnyelvű. Az angolt már egészen gyerekkortól tanítják az iskolában, miközben a brit és amerikai tv műsorok és mozik nagyon népszerűek. Tehát sosem fogunk elveszni ezekben az országokban, amennyiben elboldogulunk angolul.

4. A három ország egykor egy uniót alkotott. A Kalmari unió 1397 és 1523 között működött: Dánia, Norvégia és Svédország megőrizte identitását a belügyeket tekintve, miközben a külhoni és gazdasági kérdésekben monarchiaként működött.

5. Az egykori francia hadsereg tisztjét, Jean Baptiste Bernadotte-ot XIV. Károly János néven svéd királlyá koronázták. A francia állampolgárságú férfi élete katonaként változott meg a Napóleoni háborúk alatt, amikor a svéd hatalom hanyatlani kezdett, illetve a dán herceg is váratlanul elhunyt.

6. A „Skandinávia” kifejezés a 18. században látott napvilágot. Egyes történészek szerint ekkor merült fel az igény a közös örökség ápolására. A kifejezés később politikai értelmet nyert. 1839-ben Hans Christian Andersen svédországi látogatását követően azt jegyezte le, hogy „skandináv vagyok”.

7. A Skandináv Légitársaságot a három kormány közösen hívta életre. 1946-ban konzorciumot hoztak létre a nemzeti légitársaságaik együttműködése céljából. Öt évvel később a különálló légitársaságok SAS néven egyesültek. Mára a viszonyok jelentősen megváltoztak, ugyanis a norvég kormány nemrégiben eladta a részesedését.

8. Skandináviában a futball kizárólag nyári sport, télen egyáltalán nem művelik.

9. A Skandináv-hegység összesen 1700 km hosszan húzódik végig a Skandináv-félsziget közepén. 2469 méteres magasságával a Norvégiában található Galdhøpiggen a legmagasabb pontja.

10. A skandináv emberek kávéőrültek. Az öt északi állam a világ legnagyobb kávéfogyasztói közé tartozik. A legkiemelkedőbb mindezek közül Norvégia, ahol évente 9,9 kg kávé fogy fejenként.

11. Mindhárom ország zászlójában megtalálható az északi kereszt, de a színeik természetesen eltérnek.

12. 1630 km hosszú EU-s határ választja el Norvégiát és Svédországot. Míg Svédország az EU tagja, addig Norvégia nem. Utóbbi azonban egy speciális egyezmény értelmében csatlakozott a közös piachoz.

13. A svéd gyerekek a Halloweent húsvétkor ünneplik, és általában szellemek és vámpírok helyett bosziknak öltöznek be.

14. Koppenhágában található a régió legforgalmasabb repülőtere, amely több mint 30 millió utast fogadott 2018-ban, míg a második helyen végzett osló-i repülőtér 28,5 milliót.

15. Skandinávia a világ legboldogabb régiója. Az északi szomszédokkal egyetemben, a három ország már több éve az első helyek között szerepel a ’World Happiness Report’ szerint.

16. A svédek élenjárnak az újrahasznosítás terén. A háztartási hulladék elenyésző része végzi hulladéklerakóban. Az ország nagy jelentőséget tulajdonít a hulladék energiává alakításában, amely fűtést biztosít az otthonokban. A „probléma” már az, hogy több energiát termelnek, mint amennyire szükség lenne, ezért már Norvégiába is exportálnak.

17. A skandináv emberek nagyra értékelik a munka-magánélet egyensúlyát. A munkahét rövidebb ezekben az országokban, átlagosan 37 órából áll. A legtöbb dolgozó évente 4-5 hét vakációra indul. Ráadásul, mára már mindegyik skandináv nemzet támogatja az apasági szabadságot is.

Skandináviai ajánlatainkat ezen a linken érheti el.

Forrás: lifeinnorway.net