A világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb országa a mindössze 716 négyzetkilométernyi Szingapúr, melynek kikötőjében egykor kalózok és halászok tanyáztak, mára azonban már egy modern, virágzó miniállam, melyet előszeretettel keresnek fel a Délkelet-Ázsiát megcélzó látogatók.

De hogyan is jutott el ehhez a nagy fordulathoz? Milyen nehézségek vezettek a  felvirágzához és kinek a nevéhez köthető a ma ismert modern Szingapúr?

Történelme meglehetősen fordulatosra sikeredett, de ez érthető is, hiszen stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően több ország is magáénak akarta tudni az évszázadok során. A területet portugálok és hollandok is uralták, majd a 19. század elején lett brit koronagyarmat. 1963-ban csatlakoztak a Maláj Államszövetséghez, ez a barátság azonban mindössze 2 évig tartott, 1965. augusztus 9-án ugyanis Szingapúr független állam lett.

Az újonnan alakult ország súlyos gondokkal nézett szembe: lakói között tombolt a munkanélküliség, kevés volt a lakás, a forgalmas kikötő csak a környezetszennyezést növelte, és a kis országnak alig volt saját nyersanyaga. 60 évvel ezelőtt gyakorlatilag még semmi sem utalt arra a példátlan fejlődésre, ami akkor elindult. Kevesen hittek az önálló fennmaradás sikerében, és még kevesebben, hogy egy gazdag, modern államot teremtenek, ami világszinten példaként fog az élen járni.

Mindez a város szülöttének, a kínai származású Li Kuang-jaonak köszönhető, aki Angliában járt egyetemre, majd visszatérve politikai pályára lépett. Míg a környező országokban egyre terjedt a kommunizmus eszméje, ő a liberális piacgazdaság mellett tette le a voksát. Hatalomra kerülése után sok mindennel szakítani akart: szerte a világban ismert szélsőséges példa, hogy betiltotta a rágógumit, illetve az Ázsiában bevett szokásnak számító utcai köpködés ellen is küzdött - bírságot szabott ki rá. Stratégiailag fontos elhelyezkedése miatt alapvető cél volt a kikötő fejlesztése, emellett éveken át tartó munkával tisztították meg a környező vizeket a tonnaszám felgyülemlett hulladéktól.

Szingapúr gazdasági szerkezete megváltott, a multinacionális nagyvállalatoknak nyújtott adókedvezmények vonzották a befektetőket. Az oktatásba az első pillanattól nagyon sok pénzt fektetettek, a város építészete és infrastruktúrája is rohamos fejlődésnek indult.

Egy mai utazó számára döbbenetes az a különbség, ami egy közeli ázsiai nagyváros és Szingapúr utcaképe között látható: Szingapúr tiszta, szellős, modern, már-már futurisztikus az ikonikus épületeivel, melyek tövében szépen megférnek az egykori koloniális épületek is – sőt, ezek miatt igazán hangulatos és emberi a légköre. Itt figyelemre méltóan jól működik minden, hatékony és jól szervezett a társadalmi és a gazdasági élet.

Milyen látnivalókat érdemes feltétlenül felkeresni, ha Szingapúrban járunk?

• elkerülhetetlen és valóban látnivaló a többszörös díjnyertes Changi repülőtér. Vigyázzunk, hogy a nézelődés, álmélkodás miatt le ne késsük a járatunkat!
• az ökfáiról ismert Gardens by the Bay, ahol a ritka növényeket és a világ legmagasabb belső vízesését csodálhatjuk meg.
• Marina-öböl futurisztikus épületei és a Merlion szobor.
• a hangulatos, színes házairól ismert indiai negyed és kínai negyed.
• a Clark Quay mentén sorakozó faházak, melyek a letűnt korok hangulatát idézik, és javarészt vendéglátó egységként működnek.
• Sentosa szigete a gyönyörű üdülőszállodákkal és tematikus élményparkokkal egész napos szórakozást és kikapcsolódást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Csoportos utazásaink Szingapúrba itt érhetők el.

A nyári kánikulában hasznos tanácsokat kivülről fújjuk: igyunk sok folyadékot, lehetőleg hűvös helyen tartózkodjunk, kerüljük a megterhelő fizikai munkát! Valami újdonság kell? Hűtsük le magunkat egy lappföldi utazással, repüljünk gondolatban a havas tajgák vidékre!

Egy téli lappföldi utazás elképzelhetetlen kutyaszánozás nélkül. Rövid előzetes oktatás után már fel is pattanhatunk saját szánunkra és élvezhetjük a végtelen, hófödte tájat, a nyugalmat, a mindent átható békét. Természetbarátoknak, kutyarajongóknak kihagyhatatlan program!

Jellemvonások

A husky kutyák jellegzetes külsejét - a vastag, tömött bundát és kék vagy barna (esetleg felemás színű) szemeket - nem téveszthetjük össze más fajtával. A husky falkában él, és egy erőteljes falkavezér mellett tud igazán kiteljesedni. Jó magaviseletük annak köszönhető, hogy már egész kiskoruktól tréningezik őket. Amellett, hogy rendkívül intelligensek, szabaduló művészként sem utolsók: kerítéseket ugranak át, kiássák magukat bárhonnan, csak hogy szabadok legyenek.

Imádják a munkájukat, rendkívül izmosak, éberek és nagy állóképességgel rendelkeznek. Remek a természetük, szeretetteljes állatok, akik különösen kedvelik az ember társaságát.

Finn Lappföldön a huskykat farmokon nevelik, ahol akár 400 egyed is elfér. Nem is gondolnánk, hogy ezek a robosztus termetű, meleg bundával „felszerelt” példányok egyúttal rendkívül érzékenyek a téli hidegre. Szerencsére, nagyon jól tartják őket, kiemelt figyelmet kapnak, és rendszeres állatorvosi felügyelet alatt állnak. A legkisebb probléma esetén melegebb helyre kerülnek.

Miként épül fel egy szánhúzó fogat? Hogyan válogatják össze egy csapa tagjait? Kiből lesz vezér és húzó?

Szóló szán esetén 4-6, páros vagy családi szán esetén akár 8-12 kutya is kerülhet egy csapatba. Számuk erősen függ a szánhajtó erőnlététől és tapasztalatától, az időjárási körülményektől, a túra hosszától és a szán össztömegétől.

A huskykat párban fogják be. Egy 6 fős fogatban pl. az első 2 kutya a vezér, a középső 2 a csapatjátékos, a szánhoz legközelebbi 2 pedig a húzó.

A húzó kutyák általában hímek, testesebbek, ők adják a fogat erejét. Hajlamosak hátra-hátra nézni, ki követi őket - mivel azonban ők az utolsók, nem vesztik el a koncentrációjukat. A középső párban helyet foglaló csapatjátékosok kitartók és fegyelmezetten dolgoznak anélkül, hogy rendszeresen forgolódnánk vagy ugatnának. Leginkább ők diktálják a csapat tempóját, míg az elől futók – legfőképpen nőstények – a csapat eszét adják.

A husky farmokon nyaranta kiválasztják a jövő új vezéreit. Az újonc minden esetben egy idősebb, tapasztaltabb vezér mellett tanulja új pozícióját és a vele járó felelősséget. A vezér kutyának nem csak a csapatát kell vezetnie, hanem értenie kell az utasításokat, és egyenesen kell tartania a fogatot akkor is, ha megállnak vagy várakoznak. A többi pozícióban cserélődhetnek a kutyák, de aki egyszer vezérszerepbe került, az mindig ott is marad.

A fiatal példányok általában középen kezdik a bevetést (csapatjátékos szerepben), mert itt a legkisebb a felelősségük és a legkevésbé kerülnek stresszhelyzetbe, pl. a mögöttük futó szán miatt (húzok) vagy az előttük lévő nyílt terep miatt (vezérek).

A kutyák összetételére nem csak szánon belül, de csoportos programnál a fogatok sorrendjében is fontos figyelni. Az első fogat tagjai pl. az elitből kerülnek ki, akik minden körülmények között dolgoznak, és nincs szükségük maguk előtt egy másik falkára, akik után futhatnak. Lehetnek idősebb, tapasztaltabb és fiatalabb, lelkesebb kutyák is.

Az utolsó fogat tagjait a fiatal nőstények alkotják. Bár logikusabbnak tűnhet, hogy ők fussanak az élen, jobb elkerülni a hímek figyelmét, és „megbújni” a hátsó sorokban, különösen a tüzelés időszakában.

Egy csapat tagjai nem fixek, vagyis sok körülmény befolyásolja, hogy éppen kik dolgoznak együtt. Előfordul, hogy egy-egy kutyát cserélni kell, mert épp kimerült, fázik, unja a napi rutint, lesérül, vagy vemhes lett.

Téli lappföldi csoportos utazásaink alkalmával lehetőség nyílik testközelből is megismerkedni ezekkel a csodálatos állatokkal, és átélni a szánozás kihagyhatatlan élményét. Részletek itt.

Közhelyes, de igaz: ha valaki kipróbálja a tengeri hajózás műfaját, onnantól kezdve nincs menekvés. A hajózás ugyanis egy életérzés, ami igencsak be tudja szippantani az embert. Sokakat talán a hamis előítéletek tartanak vissza tőle, ezért íme, néhány megtapasztalt, kipróbált tény azok cáfolatára. Reméljük, a kedvet is meghozza az alábbi írás, mely az amerikai Norwegian Cruise Line legújabb csodáját is bemutatja.

Tévhit 1. A hajózás unalmas

Tények: Egy klasszikus hét éjszakás hajóút – útvonaltól függően – 4-6 kikötőt is megcéloz. Rendszerint reggeltől estig a kikötőben áll a hajó, mi pedig kedvünk szerint jöhetünk-mehetünk, a lényeg, hogy a megadott időre visszaérjünk a fedélzetre. A napot egyénileg vagy szervezett program keretében is eltölthetjük a szárazföldön, de ha épp nincs kedvünk kiszállni, ejtőzzünk egy jó könyvvel a medence partján, töltődjünk fel egy jó masszázzsal, igyunk meg egy frissítő koktélt valamelyik bárban – vagyis, élvezzük ki, hogy a hajó most a miénk!

Ha pedig épp úton vagyunk, használjuk ki a számtalan szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget! Sportpályák, wellness részleg, játéktermek, medencék és csúszdák, kaszinó, butikok, színház, éttermek és bárok – még felsorolni is nehéz, hát még mindent végigjárni!

A Norwegian Aqua megálmodói az elődein már bevált létesítményeket emelték át, sőt, fejlesztették tovább. Vízi és száraz csúszda, sőt, a kettő kombinációja (Aqua Slidecoaster) is megtalálható a fedélzeten. Az interaktív sportpályán (Glow Court) többféle játékot kipróbálhatunk, a tematikus minigolf pályákon végig guríthatjuk a golflabdát a világ számos táján, a fedett játékteremben (Game Zone) bowlingozhatunk, csocsózhatunk, biliárdozhatunk vagy beülhetünk egy autó szimulátorba. Ha azonban inkább a nyugodtabb kikapcsolódást preferáljuk, elnyúlhatunk a napozóteraszon vagy felfrissülhetünk a spaban.

Tévhit 2. A hajózás csak nyugdíjasoknak való

Tények: Valóban léteznek olyan hajótársaságok, ahol a fedélzeten jellemzően kevesebb családdal futunk össze. És természetesen vannak olyanok is, ahol a családok, a fiatalabb generációk állnak a középpontban. Ez a legjobb az egészben: a hajótáraságok különböző szegmensekre fejlesztik a hajóikat, szolgáltatásaikat, képzik a személyzetüket és alakítják az útvonalaikat. Így biztosan mindenki megtalálja a számára megfelelő nyaralást egy szuper hajó fedélzetén.

A Norwegian Aqua számos nappali és esti programot kínál utasainak – fiataloknak és lélekben fiataloknak is. A családok nagyobb kabinokat, akár lakosztályokat is foglalhatnak; és korosztályoknak megfelelő animációs programok gondoskodnak a kisebbekről és a kamaszokról.

Tévhit 3. A hajózás drága

Tények: Jellemzően útvonal és hajó függő, hogy milyen áron tudunk foglalni: a vadonatúj hajók vagy a rengeteg különlegességgel felszerelt óriások például drágábban kínálják a kabinokat. Az évente csak egy-két alkalommal induló vagy hosszabb utak is borsosabb áron érhetőek el, mint az egy hetes turnusokban, egy útvonalat kínáló társaik. Érdemes azonban résen lenni, mert sokszor belefuthatunk akciókba, családi kedvezményekbe is. A hajótársaságok törzsutas programjai is nyújtanak bizonyos előnyöket visszatérő utasaik számára.

A legfontosabb azonban, hogy ár-érték arányban a hajózás kitűnő alternatívája a tengerparti nyaralásnak, ugyanis sokkal többet kapunk a pénzünkért. A kiváló minőségű szálloda adott, a teljes ellátás adott, a jól képzett és udvarias személyzet szintén, ráadásul a szállodánk velünk utazik, vagyis úgy járhatunk be egy térséget, hogy nem kell naponta a ki- és becsomagolással bajlódni.

A Norwegian Aquán – hasonlóan a többi NCL hajóhoz – nincs kötött étkezési idő. Ott és akkor ehetünk, ahol szeretnénk. Az éttermek egy részébe bátran beülhetünk, hiszen a részvételi díj tartalmazza ezekben az étkezéseket. Ha azonban valami különlegességre, meghittebb légkörre és a szokásosnál még több odafigyelésre vágyunk, némi különdíj ellenében foglalhatunk asztalt mexikói, japán, thai, francia, olasz vagy steak étteremben is. Egyedi fejlesztése a hajónak az Indulge Food hall, ahol tableten adhatjuk le a rendelést, akár több körben is, a fogások pedig hamarosan már érkeznek is az aszatalunkra.

A hajón bárok, kávézók sokasága vár bennünket, ahol esténként élő zene mellett lazulhatunk. A színházban naponta változó előadások, jellemzően zenés darabok varázsolják el a közönséget, mindezt csúcstechnikával párosítva – mind a zenei élmény, mind a látvány és a technikai megoldások terén vetekszik bármely szárazföldi színházzal.

Tévhit 4. A hajók környezetszennyezők

Tények: A környezetvédelmi kihívások elérték a hajózási ipart is, a legújabb hajókat éppen ezért már ennek tükrében tervezik és építik. A legnagyobb feladat azonban több évre előre gondolkodni. Egy hajó megálmodása, megtervezése, építése akár egy öt éves projekt is lehet, és már azelőtt érteni, ismerni kell a környezet elvárásait, az utazási trendeket, mielőtt az első tollvonás papírra kerül.

A Norwegian Aqua korszakalkotó környezetvédelmi megoldásokkal szállt vízre. A hibrid meghajtású hajót olyan szűrőkkel szerelték fel, amely a kén-monoxid és a nitrogén-oxid kibocsájtást minimalizálják. Az elhasznált vizet többszörös szűrökön keresztül engedik vissza a tengerbe, és törekszenek arra, hogy az utasonkénti élelmiszer hulladék ne haladja meg a napi 75 grammot. A hajón energiatakarékos LED izzókat használnak.

Tévhit 5. A hajón mindig tömeg van

Tények: Bár a hírekbe leginkább azok a hajók kerülnek be, amik méretük miatt rekordokat dönögetnek, mégsem kell elriadni a számok láttán. Az óceánjárók széles palettával rendelkeznek a méreteket tekintve, így lehetőségünk van a nekünk szimpatikusat választani. Az óriási hajókon értelemszerűen több szolgáltatás, szórakoztató létesítmény fér el, de éppen ezeken a nagy létszám el is oszlik. A ki- és beszállások flottul zajlanak, az éttermekből pedig annyi féle van, hogy csak győzni kell végigpróbálni. A kisebb hajók kisebb kikötőkben is elférnek, ezért velük különlegesebb útvonalakra is eljuthatunk. Az utasszám lényegesen kevesebb, és családiasabb a légkör is. Az alap létesítmények természetesen itt is megtalálhatók, csak kisebb számban és méretben.

A Norwegian Aqua a nagy hajók sorát gazdagítja. Az okosan megtervezett terek, a szokásosnál tágasabb kabinok, a végtelen mennyiségű kikapcsolódási lehetőségek, a változatos gasztronómiai élményeket kínáló éttermek cseppet sem keltik a bezártság vagy a zsúfoltság érzetét. Minden korosztály, minden célcsoport megtalálja az éppen vágyott zugokat vagy közösségi tereket.

Csoportos hajóútjaink itt érhetőek el.

Borneó a világ harmadik legnagyobb szigete. Három állam osztozik területén: az északi része Bruneihez és Malajziához (Sabah és Sarawak államok), a déli része Indonéziához (Kalimantan) tartozik.

A sziget jelentősége felbecsülhetetlen, 140 millió éves esőerdők, rengeteg endemikus növény és állatfaj élőhelye, több, mint kétszáz népcsoport otthona.

Következzen most két világörökségi helyszín:

A Mulu-hegy Nemzeti Parkban található a világ egyik legnagyobb barlangrendszere. Itt láthatjuk az óriási barlangtermet, ami akkora, hogy akár 40 Boeing Jumbo Jet is elférne benne! Másik különleges helyszín a Szarvas- és a Lang-barlang, Földünk legnagyobb ismert barlangfolyosója, amely 175 m széles, 120 m magas, mintegy 2 km hosszú, és benne él a Föld legnagyobb, a becslések szerint 2–3 milliós denevérpopulációja. Napnyugtakor szürreális látványban lehet részünk: több millió denevér repül ki a barlangokból, hogy élelmet keressen.
A Mulu Nemzeti Park csak repülővel közelíthető meg, közút nem vezet ide.

Két napos túrával érhető el a 4095 méteres Kinabalu-hegy csúcsa. A Kinabalu Park a világ egyik legnagyobb biológiai „forró zónája”, ahol kiemelkedően sok, csak itt őshonos növény- és állatfaj él. Több, mint 5000 növényfaj, köztük több, mint ezer orchideafajta otthona, és élnek itt ritka állatok, mint például a borneói gibbon, a csíkos cibetmacska, a rózsásképű vízicsirke. Érdekessége, hogy trópusi dzsungel, köderdő, törpecserjés és alpesi ökológiai öv figyelhető meg egy hegyen belül, és a himalájai, kínai, maláj és ausztrál flóra találkozik itt. Csak itt látható az óriás kancsóka nevű rovarevő virág, ami a rovarok mellett kisebb rágcsálókat is csapdába ejthet.
Akik nem szeretnék megmászni a hegyet, a park 1500 méter felett kialakított látogatóközpontjában rövidebb vezetett sétákat tehetnek a dzsungelben. Könnyen megközelíthető a központ, csupán 90 km-re van Kota Kinabalutól, a maláj Sabah Állam fővárosától.

Csoportos utazásaink Borneóra itt találhatók.

Szinte mindenki ismeri és szereti őket, de vajon mi a titkuk? Hogyan maradhattak ennyire népszerűek és időtállóak kedvenc édességeink a mai napig? Tarts velünk egy édes időutazásra!

Toblerone - a hegyek csokoládéja

A Toblerone világszerte ismert háromszög alakú csokoládé, de kevesen tudják, hogy ez a finom édesség 1908-ban, Svájcban született. A csokoládé formája a svájci Alpok hegycsúcsait idézi, és a recept egy helyi csokoládékészítő, Theodor Tobler munkájának eredményeként jött létre. A klasszikus tejcsokoládé rétegét mogyorós-nugátos töltelék és a különleges, roppanós textúra teszi egyedivé.

Ritter Sport - a egyedülálló négyzet alakú csokoládé

Az 1932-ben Németországban megálmodott egyedi formájú 4x4-es kis kockából álló Ritter Sport tábla ma már biztosan sokak számára ismerős. A cél az volt, hogy a „normál” 100 grammos táblás csokoládé tömegét megtartva beférjen egy sportzakó zsebébe törés nélkül - és mindezt persze úgy, hogy el ne olvadjon! A cég ezzel a frappáns csomagolással, és persze a válogatott, finom és változatos ízekkel, 1970-re a környező országokban is népszerűvé vált.
A másik forradalmi találmány, ami a Ritter Sporthoz kapcsolódik és talán sokaknak fel sem tűnik már, hiszen annyira természetes: a csoki nem a megszokott módon papírba lett csomagolva, hanem egy speciálisan visszazárható borítékba. A csomag szélét széthúzva pedig késlekedés nélkül hozzá lehet jutni a csokoládéhoz. Azóta persze már több cég is elleste ezt a sportos és praktikus designt.

Milka - miért lila a tehén?

A Milka márka 1901-ben született Németországban. A cél az volt, hogy a Milka kitűnjön a többi csokoládé közül, amelyek többsége akkor még arany, barna vagy piros csomagolású volt. A lila szín már az első csomagoláson feltűnik. A tehén már ekkor is szerepelt a papíron, de még fekete-fehér színben.  A lila tehén a Young&Rubicam reklámügynökség ötlete volt. A grafikai munkában egy hazánkfia, Szabó Sándor, orosházi születésű reklámgrafikus is részt vett. A Körutazások Blog bejegyzése szerint a lila tehén ötlete részben annak is köszönhető, hogy a marketingesek a Milka-gyárban járva elképedtek azon, hogy minden lila volt, a gépek és a dolgozók köpenyei is. A Milka név a tej (Milch) és a kakaó (Kakao) szavak összevegyítésével keletkezett.

Krówka - a múlt íze

Az ikonikus krówka (magyar jelentése: tehénke), története a 20. század elejére nyúlik vissza. Az első tejkaramellát Feliks Pomorski lengyel cukrászmester készítette. Az édesség alapja a tej, cukor és vaj, amelyekből selymes, krémes állagú karamella készül. A szocialista korszakban a "krówka" egyike volt azoknak a finomságoknak, amelyek az emberek mindennapjait gazdagították. Azóta is töretlen népszerűségnek örvend, és generációk óta kedvelt csemege, amely a múlt ízeit idézi fel.

Fazer - a finnek kék ikonja

A Fazer család első édessége szintén a karamella volt. A ma már Fazer Részvénytársaságként működő finn élelmiszeripari vállalat nemcsak édesipari termékeket gyárt, hanem éttermeket, kávéházakat és pékségeket is működtet.
A leghíresebb finn csoki, a Kék Fazer titkos receptjét – amely 1922 óta változatlan – kézzel írták, és máig is egy széfben őrzik. A receptúra kiindulópontjául szolgáló összetevőlista egy baráti szívességnek köszönhetően került a Fazer családhoz. Karl Fazer fiának, Svennek volt egy angol üzleti partnere, akinek a veje súlyos szembetegségben szenvedett. Sven Fazer a kapcsolatait felhasználva eljuttatta őt egy szembetegségekre szakosodott orvoshoz. Hálájának kifejezéseként az angol üzletember Sven rendelkezésére bocsájtotta egy birtokában lévő svájci csokoládé receptjét, amiből aztán a kék csokoládé született.

Kvikk Lunsj - a gyors ebéd

A Freia édességgyár tejcsokoládéval bevont ropogós keksze több, mint csokoládé, gyakorlatilag maga a norvég életérzés. Amikor a Kvikk Lunsj („gyors ebéd”) csokit 1937-ben piacra dobták, "az ideális túra ételként" pozícionálták, formáját pedig az 1930-as évek legmodernebb sportruházatához, az anorákhoz igazították. A "túrázós csokoládé" ötlete a Freia alapítója, Johan Throne Holst fejéből pattant ki, miután egy kirándulás során eltévedt és útitársa panaszkodni kezdett, hogy Throne Holst még csokoládét sem hozott magával, pedig ezt az egyet soha, de soha nem szokta elfelejteni, amikor kirándulni mennek. Néhány évtizeddel később már a boltok polcain volt a Kvikk Lunsj. A híres "kirándulós csokoládéból", amit kizárólag Norvégiában értékesítenek, évente körülbelül 40 millió darab kerül ki az oslói Freia gyárból.

Sport szelet - a retro csokoládé, ami még mindig fut

A Sport szelet MHK Sport szeletként került eredetileg forgalomba. A Munkára Harcra Kész mozgalmat népszerűsítette az 1950-es években, az elsőt 1953. augusztus 20-ra, a Népstadion felavatására gyártották.
A 25 grammos, rumos-kakaós étcsoki csomagolását eredetileg Széchenyi József diszkoszvető olimpikon figurája díszítette. 2024-ben az eredeti „diszkoszvetős” Sport szelet gyártása fenntarthatósági okból megszűnt, mert az alufólia csomagolóanyag se nem modern, se nem környezetbarát. Bár a csomagolás átalakult az évtizedek alatt, az íze és a márka szeretete mit sem változott.

Források: chocologia.blog.hu, promotions.hu, paszkacentrum.hu, mafinn.hu, magyarnorvegforum.no, nyiregyhaza.hu

A járvány után az utazási szokások változásával a szállodák is újragondolják a medencebárok és végtelen strandolás koncepcióját.

Amikor a nemzetközi turizmus a COVID-19 korlátozások enyhülésével újraindult 2022-ben, Gregor Nassief, a Dominikai Közösségben található Fort Young Hotel and Dive Resort tulajdonosa már javában készült a „bosszúturizmusra”, azaz a járvány miatt utazásaikat elhalasztó, de azt mindenképpen bepótolni vágyó turistákra. Mivel a kereslet felpörgött az all inclusive utakra, egyszerű nyaralóprogramokat tervezett indítani, de hamar rájött, hogy hazája, a „Karib-tenger természetközeli szigete” nem egy tipikus tengerparti úti cél. Nassief szerint „akik idelátogatnak, azok nem csak a strandon akarnak ülni semmit se csinálva, hanem fel akarják fedezni Dominikát.”

A korábban a medencebárok, a svédasztalos étkezések és a reggeltől estig tartó strandolással összeköthető all inclusive szállodák a járvány utáni utazók változó elvárásaihoz igazítják a kínálatukat. Sokan már lazulást és kalandokat is keresnek egyszerre, hozzáférve a helyi élményekhez: vezetett és egyénileg bejárható túrákhoz/kirándulásokhoz, kulturális programokhoz és éttermi vacsorákhoz, egyre inkább bevonva a hotel környékének kínálatát. Ez a váltás 3 éve kezdődött és folyamatosan fejlődik, ahogyan egyre több utazó egy 5 csillagos resort kényelme melletti kapcsolódást, hitelességet és felfedezést is kiemelten fontosnak tart.

Nassief új all inclusive csomagja 2022 elején indult és az étkezéseken és repülőtéri transzferen felül földi vagy tengeri csoportos kirándulásokat is tartalmaz – többek között egy túrát a látványos Trafalgar-vízeséshez vagy egy vezetett látogatást a nyüzsgő Roseau-i piacon. Habár ezt a csomagot legalább 5 éjszakás foglalás esetén és a hagyományosnál kb. 50 %-kal drágábban kínálja, a foglalásoknak már mintegy 30 %-át adja.

Hasonló terméket kínál az ügyvéd végzettségű, Manilából származó Kathrina Sadsad-Tamesis a Siargao szigeti luxuskategóriájú Nay Palad Hideaway-ben. A személyenként és éjszakánként 900 USA-dollárnál kezdődő árban à la carte étkezés, masszázs, szörflecke, SUP-os mangrove-látogatás és a Magpupungko természetes medencék meglátogatása is benne foglaltatik.

Ahogyan Kathrina fogalmaz: „Tetszik az ötlet, hogy nem kell az árakat figyelned, amikor megérkezel.” Szeretné, ha több resort is hasonló, a programokat is tartalmazó csomagokat vezetne be, mert szerinte ez egy aktívabb kikapcsolódásra ösztönözne. „Nem kell azon gondolkodnod, mit fogsz enni és csinálni, mert már minden meg van tervezve. Néha a tervezés a legnehezebb – ha a szálloda már felár nélkül kínálja, csak el kell menned rá.”

Némelyek egy hosszabb kirándulás helyett akár egy más környezetben elköltött étkezéssel is megelégednének – ezért vezette be a Sandals hotellánc a Curaçao-i resortjukban az „Island Inclusive dining” programot, mely az egyes magasabb szobakategóriákban megszállók részére kínál vacsorázási lehetőséget helyi éttermekben 250 dolláros értékben, transzferekkel. Jessica Shannon vezető „élménymenedzser” szerint a kezdeményezés olyan népszerű volt, hogy szinte minden arra jogosult vendég kihasználta, és már a vállalat további 16 resortjában is tervezik a bevezetését.

A Földközi-tengeri népszerűbb úticélokon, pl. Kos szigetén és Marbellában összesen 7 szállodát üzemeltető Ikos Resorts hasonló csomagot fejlesztett. A halételeket kínáló tavernákban és családi éttermekben elkölthető ebéd/vacsora mellett a látogatók autót is bérelhetnek a környék egyéni felfedezésére, legyen az a Costa del Sol vagy Mallorca dombos belső területei. A Culture Pass program keretében az Ikos vendégei ingyenesen látogathatnak el sok más helyszín mellett a korfui Ázsiai Művészeti Múzeumba, Marbellában a Pablo Picasso Múzeumba, vagy Kos szigetén az Akrani borászatba.

Paula Forero, a Paradisus Palma Real igazgatója szerint a szállodások megtanulták, hogy napjaink utazóinak – az all inclusive csomagokat foglalókat is beleértve – igényei nem csak a járvány, hanem a közösségi média hatására is eltolódtak: ma már nagyon könnyen férnek hozzá a közelgő vakációjuk helyszínéről készült tartalmakhoz, és semmiképpen nem akarnak lemaradni az Instagramon vagy Tik Tokon megtekintett látnivalók felkereséséről. „Régen megelégedtek annyival, hogy pihentek, ettek, élvezték, nem gondolkodtak. Ma már nem így van: mivel sokkal több információt érnek el, kíváncsiak lettek, ezért több élményt, több kalandot szeretnének.”

forrás: bbc.com

A Szabadság-szobor (angolul Statue of Liberty) az Egyesült Államok egyik legismertebb jelképe, mely minden évben látogatók millióit vonzza. A Liberty Islanden álló monumentális szobor a szabadságot és a demokráciát szimbolizálja, valamint az amerikai bevándorlók reményét tükrözi.

A szobrot Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrász tervezte, míg fém vázszerkezetét Gustave Eiffel építette. A szobor közel 140 évvel ezelőtt érkezett New Yorkba Franciaországból. A Szabadság-szobor Libertast, a szabadságot jelképező római istennő alakját formázza: jobb kezében egy fáklyát tart a feje fölé emelve, bal kezében pedig egy táblát (tabula ansata) tart, amelyen római számokkal az „JULY IV MDCCLXXVI” (1776. július 4.), az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésének dátuma olvasható.

10 dolog, amit lehet, hogy eddig még nem tudtál erről az ikonikus amerikai szimbólumról:

1. A Szabadság-szobor teljes neve: „A világot megvilágító szabadság” (Liberty Enlightening the World).

2. Franciaország 1886-ban ajándékozta az Egyesült Államoknak az amerikai függetlenség 100. évfordulójának tiszteletére. A hivatalos avatási ünnepséget 1886. október 28-án, csütörtökön tartották.

3. A szobor mintájául Libertáról, a római szabadság istennőjéről mintázták, de arcának megalkotásához Isabella Eugénie Boyer arca szolgált inspirációként. Egy 1885. június 17-én készült kép is bizonyítja, hogy Isabella arcvonásait használták a híres szobor modelljeként. Isabella Eugénie Boyer Isaac Merritt Singer, a Singer varrógép feltalálójának özvegye volt. A 19. század egyik legszebb nőjeként tartották számon Európában.

4. A szobor teljes tömege 225 tonna, és darabokban szállították New Yorkba.

5. Magassága a sarkától a feje tetejéig 111 láb és 6 hüvelyk (kb. 34 méter). Ha cipőt viselne, 879-es méretet kellene hordania.

6. Évente 5 millió ember látogatja meg a szobrot.

7. A szobor zöld színe nem a festés eredménye - a réz oxidációjának köszönhető.

8. A nevezetességet évente körülbelül 600 villámcsapás éri.

9. Lady Liberty fáklyája 24 karátos aranyból készült.

10. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a Liberty Island 100 napra bezárt, maga a szobor pedig egészen 2004-ig nem volt látogatható.

Őszi csoportos utazásunk New Yorkba: részletek itt.

Forrás: traveller365.com

Mint egy távoli bolygóról érkezett sokkarú teremtmény, úgy néz ki a mangrove fa, ahogy léggyökereivel megkapaszkodik a mocsaras talajban.
Különleges megjelenése mellett számtalan izgalmas tulajdonsággal rendelkezik, érdemes vele közelebbről megismerkednünk.

A mangrove erdők jellemzően a trópusi éghajlaton, a tengerek dagály-apály területén, az úgynevezett brakkvizekben (amelynek sótartalma nagyobb, mint az édesvízé, de kisebb, mint a tengervízé) találnak maguknak életteret, az Egyenlítőtől az északi, illetve déli szélesség 25°-ig.

Az élőhelyükön jellemző vízszintingadozáshoz az oldalirányban növekvő támasztógyökereikkel alkalmazkodnak, és mivel a mocsarak anaerob környezetek, ahonnan a megfelelő oxigénellátást nem tudják biztosítani, a léggyökereik felfelé növekednek.

Gazdag gyökérrendszerükkel saját élőhelyet teremtenek maguknak úgy, hogy megkötik a szállított üledéket, ezáltal pedig hozzájárulnak a talajképződéshez. Habár az életkörülmények ridegek, mégis itt él a trópusi öv egyik leggazdagabb állatvilága, melyek tápláléka a mangrove erdő lehulló lombozata.
A mangroverákok dagálykor a földbe fúrják magukat, üregeik megváltoztatják a mangroveerdők domborzatát, és elősegítik az üledék levegőztetését.

A mangrove a „fák kenguruja”, ugyanis fajainak többsége elevenszülő: nem magvakat potyogtatnak el, hanem a kis növénycsírák 1-3 évig a szülőn növekszenek, majd a 20-40 centimétert elérve az iszapba esnek, ahol megkezdik önálló életüket.

Profik a sókiválasztásban is: a só 90%-át már a vízfelvételkor kiszűrik, a felesleges sót a mirigyeiken keresztül kiválasztják, leveleikkel pedig később elpotyogtatják.

Sajnos az ipar és az egyes államok kormányai a mangrove erdőket sokáig haszontalan mocsárnak titulálták és intenzíven irtották, amíg rá nem ébredtek, milyen jelentős szerepet töltenek be a part menti területek eróziójának megakadályozásában: megvédik a partvonalat az erős hullámzástól, áradástól és a cunamitól. Nagyjából ötször olyan hatékonyak az árvízvédelemben, mint bármely e célt szolgáló emberi alkotmány.

A legutóbbi kutatások arról írnak, hogy hihetetlenül sok, akár hektáronként évi 1,5 metrikus tonna szén-dioxid elnyelésére is képesek, és akár hétszer-nyolcszor nagyobb mennyiséget tud megkötni egy mangrove erdő, mint egy szárazföldi, trópusi erdő.

A malajziai Langkawi szigetén is találkozunk mangrove erdőkkel - Langkawit is érintő útjaink: ezen a linken.

Források: plantarium.hu, wikipedia.org, xforest.hu

Alábbi összeállításunkban Földünk olyan szállodáiról írunk, melyek különleges voltuk miatt kerülhetnének a legek közé.

A legmagasabb – Gevora Hotel, Dubaj

Talán már meg sem lepődünk, hogy a világ legmagasabb szállodája a Burj Khalifa hazájában, Dubajban található. A 365 méter magas építmény (2 méterrel magasabb, mint az Eiffel torony) 529 szobával, 3 étteremmel, teljes emeletet elfoglaló wellness központtal és medencével büszkélkedik.

A legnagyobb – First World Hotel, Malajzia

A bahamai és Las Vegas-i megaresortokat is felülmúlja a malajziai komplexum. 28 emeleten 7 351 szoba található. Ki sem kell lépnie a szállodából annak, aki hetekre tervezi a nyaralását: kaszinó, mozi, bowling pálya, bevásárlóközpont, vidámpark és rengeteg étkezési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére.

A legmélyebben fekvő – Deep Sleep, Snowdonia, Wales

A Snowdonia Nemzeti Park gyomrában, az elhagyatott viktoriánus palabányában létesült szálloda valóban mély alvást garantál. A bányaüregekben vagy kis faházakban kialakított szobák hangulatosan, célszerűen vannak berendezve. A szoba ára vacsorát is tartalmaz, melyet, stílusosan, alumínium tálakból fogyaszthatunk el.

A legmagasabban fekvő – Hotel Everest View, Nepál

Majdnem 4000 méter tengerszint feletti magasságban, a Sagarmatha Nemzeti Parkban található a címet birtokló szálloda. A tágas szobák ablakaiból csodás kilátás biztosított a Himalája láncaira és az Everestre. Éttermében a japán stílusú fogásoktól kezdve a tartalmas reggelin át a filet mignonig válogathatunk a finomságok között.

A legdélebbi fekvésű – Arakur Ushuaia Resort & Spa, Argentína

Az Antarktiszitól mintegy 3860 km-re fekszik Földünk legdélebbi városa, Ushuaia. A déli hajóutak és a környező túraútvonalak kedvelt kikötővárosa egyedi lokációval és klímával rendelkezik. Az Arakur szálloda spa szolgáltatásokat, 2 panoráma medencét, éttermet kínál vendégei számára, nem mellesleg gyönyörű kilátást garantál a közeli Encerrada-öbölre.

A legészakibb fekvésű – Radisson Blu Polar Hotel, Spitzbergák

A Norvégiához tartozó Spitzbergák a 78. szélességi körön fekszenek, ahol havas-jeges tájak fogadják a látogatókat, és október elejétől majdnem 100 napig nem kel fel a nap. A fővárosban, Longyerbyenben található a világ egyik legészakabbi szállodája, ahol magas szintű szolgáltatások, nemzetközi konyha és szauna áll a vendégek rendelkezésére. A „világ tetején” kutyaszánozhatunk, részt vehetünk gleccser túrán vagy kajakozhatunk a jeges óceánban.

A legforróbb – The Inn at Death Valley, Kalifornia

A kaliforniai Death Valley-ben (Halál völgye) 1913 júliusában mérték az eddigi legmagasabb hőmérsékletet Földünkön: 56,7 fokot. A világ legforróbb szállodája – melyet egykor Hollywood-i sztárok is szívesen látogattak – egy valódi oázis a zord sivatagban: megbízható légkondicionáló rendszer biztosítja a kellemes klímát, medence, csillagvizsgáló terasz, datolyapálmákkal tűzdelt kert, wellness központ szolgálja a vendégek kényelmét.

A leghidegebb – Whichaway campsite, Antarktisz

Bár a meglehetősen rideg környezet nem teszi lehetővé egy hagyományos szálloda létesítését (környezetvédelmi megfontolásokból nem is baj), a Schirmacher oázis partjainál épült Whichaway táborhely már-már luxust kínál a vendégeinek: hat fűtött sarki kapszulát, elegáns konyhát és gleccser panorámás szaunát. A programok is ennek megfelelően exkluzívak: részt vehetünk jégtúrán, leereszkedhetünk egy magas jégfalról vagy megfigyelhetjük a császárpingvin fiókák botladozását.

forrás: independent.co.uk

Az emberiség évezredek óta arra törekszik, hogy valami különlegeset, egyedülállót alkosson, ami ráadásul maradandó és időtálló is. Az alábbiakban néhány ikonikus látnivaló felépítéséhez szükséges időről adunk áttekintést:

Colosseum (Róma, Olaszország): Az építkezés 72-ben kezdődött és 80-ban fejeződött be, körülbelül 8 évig tartott.

Angkor Wat (Kambodzsa): Az építkezés körülbelül 1113-ban kezdődött és 1150-ben fejeződött be, körülbelül 37 évig tartott.

Milánói dóm (Milánó, Olaszország): Az építkezés 1396-ban kezdődött és a 20. század elején fejeződött be,  körülbelül 500 évig tartott.

Tádzs Mahal (Agra, India): Az építkezés 1632-ben kezdődött és 1647-ben fejeződött be, körülbelül 15 évig tartott.

Big Ben (London, Egyesült Királyság): Az építkezés 1843-ban kezdődött és 1856-ban fejeződött be, körülbelül 13 évig tartott.

La Sagrada Familia (Barcelona, Spanyolország): Az építkezés 1882-ben kezdődött és még mindig folyamatban van, tehát már több mint 140 éve tart.

Tower Bridge (London, Egyesült Királyság): Az építkezés 1886-ban kezdődött és 1894-ben fejeződött be, körülbelül 8 évig tartott.

Eiffel-torony (Párizs, Franciaország): Az építkezés 1887-ben kezdődött és 1889-ben fejeződött be,  körülbelül 2 évig tartott.

Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília): Az építkezés 1926-ban kezdődött és 1931-ben fejeződött be, körülbelül 5 évig tartott.

Empire State Building (New York, USA): Az építkezés 1930-ban kezdődött és 1931-ben fejeződött be, körülbelül 1 évig tartott.

Golden Gate híd (San Francisco, USA): Az építkezés 1933-ban kezdődött és 1937-ben fejeződött be, körülbelül 4 évig tartott.

Sydney-i Operaház (Sydney, Ausztrália): Az építkezés 1959-ben kezdődött és 1973-ban fejeződött be,  körülbelül 14 évig tartott.

Louvre Piramis (Párizs, Franciaország): Az építkezés 1984-ben kezdődött és 1989-ben fejeződött be, körülbelül 5 évig tartott.

Petronas Ikertornyok (Kuala Lumpur, Malajzia): Az építkezés 1992-ben kezdődött és 1998-ban fejeződött be, körülbelül 6 évig tartott.

Zájed sejk-mecset (Abu Dhabi, Egyesült Arab Emírségek): Az építkezés 1996-ban kezdődött és 2007-ben fejeződött be, körülbelül 11 évig tartott.

Burj Khalifa (Dubai, Egyesült Arab Emírségek): Az építkezés 2004-ben kezdődött és 2010-ben fejeződött be, körülbelül 6 évig tartott.

Forrás: Wikipedia